Doleschall Frigyes

Doleschall Frigyes
Született	Doleschall Frigyes Sándor 1897. szeptember 28. Budapest
Elhunyt	1964. március 31. (66 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Doleschall Alfréd
Foglalkozása	orvos
Tisztsége	Magyarország egészségügyi minisztere (1957. február 28. – 1964. március 31.)
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1922, orvostudomány)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (31/2-miniszteri sor-10)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Doleschall Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Doleschall Frigyes (Budapest, 1897. szeptember 28. – Budapest, 1964. március 31.) magyar orvos, egészségügyi miniszter, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben

Életpályája

Doleschall Alfréd Frigyes (1864–1931) jogász, törvényszéki bíró és Uhlmann Hedvig Mária fiaként született. A Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett (1915), majd egy évig a fronton szolgált. 1922-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi diplomát. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Belklinikájának gyakornoka lett Bálint Rezső mellett, majd főnöke halála után a Fornet Béla irányítása alatt működő debreceni Tisza István Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikáján dolgozott tanársegédként, később adjunktusként. 1935-ben „A keringési szervek kór- és gyógytana” című tárgykörből magántanárrá habilitálták.[2] 1939 és 1945 között a Lévai Állami Kórház igazgató főorvosa volt.

1945 és 1950 közt ő vezette a budapesti Róbert Károly körúti kórházat, majd 1950-től a szekszárdi kórházat. 1951-ben lett egészségügyi miniszterhelyettes. 1953-tól a Budapest XIII. kerületi Szabolcs Utcai Kórház igazgató főorvosaként dolgozott. Ő szervezte meg az Orvostovábbképző Intézetet. 1957. március 1-től haláláig ő volt az egészségügyi miniszter.

Felesége Feszl Ilona (1904–?) orvos volt, akit 1935. szeptember 24-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[3]

Tudományos fokozata

• az orvostudományok kandidátusa (1952)

Emlékezete

Szabó Zoltán írt róla nekrológot az Orvosi Hetilap 1964. évi 17. számában.

Főbb művei

• Gondolatok az „orvosképzés” újbóli megindulása alkalmával (Budapest, 1960)

Jegyzetek

1. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=125&layout=s
2. Hivatalos Közlöny, 1935. augusztus 15. (43. évfolyam, 16. szám)
3. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1735/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 21.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon (téves halálozási időponttal)
• Szabó Zoltán (1964. április 26.). „Doleschall Frigyes”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 105 (17), 49. o. (Hozzáférés: 2022. február 21.) 

További információk

• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987–1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0  
• Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
• Népszabadság-archívum