Dohnányi Frigyes

Dohnányi Frigyes
Született	1843. június 13. Szobotist
Elhunyt	1909. november 10. (66 évesen) Pozsony
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Szlabey Ottilia (h. 1871)
Gyermekei	Dohnányi Ernő
Foglalkozása	pedagógus zenész gyorsíró
Sablon Wikidata Segítség

Dohnányi Frigyes (Szobotist, 1843. június 13. – Pozsony, 1909. november 10.) tanár, zenész, gyorsíró.

Élete

A középiskoláit Pozsonyban és Nagyszombatban végezte. A bécsi egyetemen 1868-ban mennyiségtan-természettan szakos tanári oklevelet szerzett. 1868-tól a Körmöcbányai kir. Alreáliskolában tanított. 1869-ben a Besztercebányai Királyi Katolikus Főgimnáziumhoz került előbb helyettes, majd rendes tanárként. 1873-ban Pozsonyban telepedett le. A pozsonyi zenekedvelő elithez hasonlóan családi és szűk baráti körben is kamaraesteket rendeztek. Dohnányi Frigyes kitűnően gordonkázott és hegedült, felesége, Szlabey Ottilia pedig remekül zongorázott. Itt született meg a későbbi világhírű előadóművész fiuk, Ernő.

1873-tól 1905-ig a Pozsonyi Katolikus Főgimnázium tanára volt, 1891-től a Pozsonyi Főreáliskolában is tanított. Egy 1887-ben kelt vallás- és közoktatásügyi minisztériumi rendelettel saját rendszerű gyorsírásának tanítására (pansztenográfia) is jogot nyert. A fizika oktatásában saját maga készített laboratóriumi segédeszközöket, melyeket a millenniumi kiállításon közreműködői éremmel jutalmaztak. 1897–1898-ban (egy évvel az első készülék megjelenése után) Polikeit Károllyal berendezte az iskola fizika szertárában az első magyar röntgenlaboratóriumot.[1] 1887–1890-ben a Panstenographia c. folyóiratot szerkesztette Pozsonyban. A Pozsonyi Orvos- és Természettudományi Egyesület aktív tagja volt. Világnyelv megalkotásának kérdése is foglalkoztatta. Középiskolai szinten elsők között fordított figyelmet az általános zene- és énektanításra, kórust szervezett a gimnáziumban. Jó gordonkajátékosként 1874-ben Liszt Ferenccel együtt hangversenyezett Pozsonyban. 13 éves korától tanítványa és fiának jó barátja volt Bartók Béla, aki az ő tanácsára iratkozott a bécsi konzervatórium helyett a budapesti Zeneakadémiára, mivel "ott Liszt szellemében oktattak"[2]

A pozsonyi Szent András temetőben helyezték örök nyugalomra.[3]

Művei

• Az elektromotoros erő mérésének egy igen egyszerű módjáról. In: Orvos-Természettudományi Értesítő II. Természettudományi Szak 13. évf. 10. köt. (1888.) 3. füzet, 271-272.
• Arends gyorsírása magyar nyelvre alkalmazva. Pozsony, 1873.
• Arends Lipót alkotta észszerű, könnyű és biztos gyorsírás. Magyar nyelvre alkalmazá Dohnányi Frigyes. II. kiad.(Pozsony. 1879. Stampfel Károly. 8-r. 32, XVI1.)
• Panstenographia (egyetemes, minden nyelvre való gyorsírás, Pozsony, 1887.

Jegyzetek

1. A gimnázium évkönyvének tanúsága szerint a helybeli katonai kórház sebészeti osztálya és magánorvosok számára egy év alatt 12 bonyolult csonttörésről, 7 testbe hatolt tárgyról, 5 golyóról (lábcsontban, mellben, állcsontban 23 db serét) készítettek felvételt. Minden operáció remekül sikerült. Ozogány Ernő: Dohnányi Frigyes
2. Danis Tamás: Bartók Béla és Gömör.. [2009. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 26.)
3. Prágai Magyar Hírlap 16/249, 8 (1937. október 31.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Ozogány Ernő: Dohnányi Frigyes^[halott link]

Irodalom

• Kumlik Emil: Dohnányi Frigyes 1843–1909. Egy magyar gyorsíró élete és munkássága. Budapest, 1937