Dienzl Oszkár

Dienzl Oszkár
Született	1877. március 3.[1][2] Budapest[1][2]
Elhunyt	1925. december 26. (48 évesen)[2] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	zongorakísérő dalszerző zeneszerző zongorista korrepetitor
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1893–1897)
Halál oka	mérgezés
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (39. parcella, 1. sor, 18. sír)[3]
Zenei pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	–1925
Híres dal	Liliomszál
Hangszer	zongora
A Wikimédia Commons tartalmaz Dienzl Oszkár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Dienzl Oszkár (Budapest, 1877. március 3. – Budapest, 1925. december 26.) zongorakísérő, karmester, zeneszerző.

Életútja

Apja honvéd-számtanácsos volt. A Zeneakadémiát Hans von Koessler növendékeként végezte el.

1899. április 11-én Makó Lajoshoz szerződött a Budai Színkörbe. Mint zongorakísérő szerepelt a fővárosban, 1900-tól. 1908-tól a Zeneakadémián tanított. Az 1920-as években lokálokban szerepelt, s ezzel kiírta magát a komoly muzsikusok közül.

Kitűnő kísérő volt a zongorán, számtalan külföldi és hazai nagy művész sikerében volt része, finom, simulékony kíséretével. Mint slágerszerző is számos sikert aratott. Halála előtt készült befejezni első háromfelvonásos operettjét.

1925 karácsonyán szerelmi bánatában a kor „népszerű” mérgével, Veronállal (dietil-barbitursav) öngyilkos lett. 1928 júniusában avatták fel a Kerepesi temetőben lévő sírján Róna József alkotását.

Művei zenekari művek, zongoradarabok (Fontaine lumineuse), daljáték (Két bábu históriája), dalok (Liliomszál).

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben, 2004-ben. Alkotó: Róna József.

Jegyzetek

1. Magyarországi felsőoktatási intézmények (1580-1918). (Hozzáférés: 2021. november 11.)
2. PIM-névtér. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
3. Köztérkép. (Hozzáférés: 2021. november 11.)

Források

• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 348. o.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

További információk

• Lányi Viktor nekrológja a Nyugat 1926. évi 1. számában