Demény Károly

Demény Károly
Portréja a Vasárnapi Ujság 1908. évi 6. számából.
Született	1859. május 28.[1] Temesvár
Elhunyt	1952. február 24. (92 évesen)[2] Budapest XII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Kornélia Demény
Foglalkozása	postatiszt sportvezető
Sablon Wikidata Segítség

Demény Károly, születési és 1897-ig használt nevén Dürr Károly[3] (Temesvár, 1859. május 28. – Budapest, 1952. február 24.)[4] postavezérigazgató, sportvezető.

Életútja

Dürr József és Baumgartner Terézia fiaként született. Jogi tanulmányainak elvégzése után 1882-ben lépett postai szolgálatba. Már 1895-ben budapesti postaigazgatóvá nevezték ki és ebben az állásban 1918-ig érdemdús működést fejtett ki amikor a forradalom alkalmával nyugdíjba helyezték. A trianoni békeszerződés után őt nevezték ki postavezérigazgatónak, ő vezette a magyar királyi posta újraépítését és 1929-ben magas kitüntetéssel nyugalomba vonult. Már fiatal fogalmazó korában részt vett a Baross Gábor minisztersége idejében végzett nagy postai reformmunkálatokban, később mint postaigazgató azzal tűnt ki, hogy a postaszemélyzet társadalmi intézményeit szervezte, nevezetesen a postai betegsegélyző és a postai zeneegyesületet. 1895-ben megnyerte Magyarország teniszbajnokságát. A magyar sportélet fejlesztésében is jelentős szerepet vitt. A Budapesti Budai Torna Egylet (BBTE) elnöke, az Országos Testnevelési Tanács egyik alelnöke volt. 92 évesen hunyt el. Felesége Mendelényi Mária volt.

Fontosabb művei

• A posta, telegráf és telefon hazai és világútja (Budapest, 1914)
• Az elemi iskolai testnevelés alapelvei (Budapest, 1918)
• A Bp.-i Budai Tornaegylet 60 éves története 1689–1929 (Budapest, 1929)
• Az iskolai testnevelés jövő feladatai (Budapest, 1937)

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03206.htm, Demény Károly, 2017. október 9.
2. Halálesete bejegyezve a Budapest XII. kerület 1952/272 szám alatt
3. Névváltozások. macse.hu. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
4. Halálesete bejegyezve a Budapest XII. kerület 1952/272 szám alatt

Források

• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932. 617–618. o.
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

További információk

• Pedagógiai Lexikon 1. Abádi-Juventus (Budapest, 1936) 375. old.
• A Pesti Hirlap Lexikona A-Z (Budapest, 1937) 249. old.
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• A Franklin kézi lexikona 1. A-Gátvíz (Budapest, 1911) 657-658. old.
• Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940. 200. o.
• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930. 115. o.
• Ezer kortárs. Az 1936-os év lexikona (Budapest, 1936) 67. old.