hu Deininger Imre

	Deininger Imre
Született	1844. május 7.; Esztergom
Elhunyt	1918. december 31. (74 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	agronómus; gazdálkodó; gazdatiszt;
	A Keszthelyi Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet igazgatója
	Hivatali idő; 1884 – 1892
Előd	Balás Árpád
Utód	Csanády Gusztáv
	A Wikimédia Commons tartalmaz Deininger Imre témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Komorrai Deininger Imre (Esztergom, 1844. május 7. – Budapest, 1918. december 31.) magyar mezőgazdász.

Pályafutása

Középiskoláit szülővárosában végezte. Gimnáziumi tanulmányai után néhány évig az esztergomi érsekségi uradalmakban alkalmazták, majd a kötelező gyakorlat után a Magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetbe iratkozott be. 1868-tól Debrecenben az akkor szervezett Felsőbb Gazdasági Tanintézetben kezdte meg működését, ahol eleinte a földmíves iskolát, az intézeti gazdaságot és a kísérleti területet kezelte. 1871-ben rendes tanár és a botanikus kert vezetője lett. 1874-ben az országban elsőként akadémiai rangra emelt Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián a növénytermesztési tanszékre került. Számos tudóstársával együtt részt vett a filoxéra elleni országos küzdelemben.

1878-ban ő létesítette Magyaróvárott az ország első Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomását, ennek vezetője volt 1884-ig, utána a keszthelyi gazdasági tanintézet igazgatója lett, s a mezőgazdasági berendezés, kezelés és becsléstani szakok előadását is átvette. Mint agrárrégész a magyarországi prehisztorikus növény-(búza) és különösen a magleletekkel foglalkozott. 1892-től Gödöllőn a koronauradalom jószágigazgatója volt, majd 1899-ben a Földművelésügyi Minisztériumba került, 1914-ben innen vonult nyugdíjba.

Szakmájának elismert tudósaként számos tanulmányutat tett részben a kormány megbízásából (Dél-Tirol, Németország, Svájc, Belgium, Hollandia, Anglia, Svédország, Norvégia és Dánia.)

Több gazdasági egyesület tagja és a Keszthely-vidéki Gazdakörnek alelnöke volt. Alapító tagja volt a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyletnek.

Főbb művei

Deininger Imre (szerk.) (1885): A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet (1865–1885) évkönyve az itt fennálló Georgikon (1797–1848) rövid vázlatával. Keszthely
Adatok kultúrnövényeink történetéhez. A Lengyel-i őskori telep növénymaradványai
Tanulmány a búza fölött. Nagykanizsa, 1890
A magyar mezőgazdaság bajai és javaslatok ezeknek orvoslására. Budapest, 1911
A m. kir. ménesbirtokok, a gödöllői koronauradalom és a palánkai csikótelep jövedelmezősége az 1896-1908. években : A birtokok igazgatóságai és a ministeri számvevőség adatai alapján összeáll. Pallas ny., 1911.
Számos cikke jelent meg a szaklapokban.

Emléke

Arcképe: Füzes Miklós, Deininger Imre élete és munkássága: 113. old.

Szobra: Gáti Gábor műve, 1979 (mészkő, portrédombormű, Mosonmagyaróvár, Agrártudományi Egyetem)

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03185.htm, Deininger Imre, 2017. október 9.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
Zalai életrajzi lexikon
Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
Pintér János: Deininger Imre. Magyar agrártörténeti életrajzok I. (A–H). Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1987. 397–401. o. ISBN 963-01-7834-6 .

Irodalom

Füzes Miklós: Deininger Imre élete és munkássága, 113-120. old.
A Keszthelyi Gazdasági Tanintézet Évkönyve, Keszthely, 1885 Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézetei (szerk. Balás Árpád, Budapest, 1897).

[d5de60b7016592947bd56ae91614230822ea98ef-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03185.htm, Deininger Imre, 2017. október 9.

[1]