Szüleivel az 1956-os forradalom után emigrált külföldre.[2] Középiskolai tanulmányait Magyarországon kezdte, Hollandiában fejezte be. A Nijmegeni Egyetemen francia nyelvet és irodalmat, filozófiát hallgatott.[3]
A Mandala című holland avantgárd folyóirat társszerkesztője, a Holland Kulturális Minisztérium munkatársa, majd a Film International és a Poetry International magyar részlegének gondozója.[4]
A kétnyelvű művész rendkívül sokat tett a magyar és holland irodalom, kultúra egymással való megismertetéséért. Pilinszky János, Csoóri Sándor, Lakatos Menyhért, Örkény István, Galgóczi Erzsébet, Hernádi Gyula műveit fordította hollandra, és több holland költő versét magyarra. Saját műveit magyar és holland nyelven egyaránt publikálta. Hollandiai elismertségét jelzi, hogy szerepel a Holland Költők Enciklopédiájában is.[5]
Pályája a párizsi székhelyű emigrációs irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, a Magyar Műhelyhez tartozó művészeti közösség keretében indult,[6] a Magyar Műhelynél adták ki első verseskötetét Gyógyfüvek, beszélő állatok címmel.[7] Később a kör „kemény magja” közé sorolták.[8] Tagja volt a hollandiai Mikes Kelemen Kör csoportjának,[9] és annak vezetésében is szerepet vállalt.[10] 1971. január–november között a kör elnöke volt.[11] A magyarországi szervekkel való szoros együttműködést, a „szellemi forgalom” kiépítését támogatta, amely nézetével azonban szembekerült a kör konzervatív tagjaival. 1971 novemberében leváltották, majd 1973-ban ki is lépett a Mikes Kelemen Körből, mivel nem értett egyet a körnek „a valóságtól elrugaszkodó, a kedvező nemzetközi helyzetet ki nem használó, sem saját, sem általános érdekeket nem szolgáló magatartásával”.[12]
Aktív szerepet vállalt a Magyarországi Anyanyelvi Konferenciák szervezésében, a III., IV. és V. konferenciák védnökségi tagja volt, és előadásokat tartott a hollandiai magyar kulturális életről.[13]
Művészetét Pomogáts Béla a Magyar irodalom története című műben így jellemzi: „A Nagy László, Juhász Ferenc vagy Kormos István által érvényre juttatott folklorisztikus–szürrealisztikus dalszerűség jelentkezik Máté Imre és Dedinszky Erika népköltészeti hagyományokat ápoló, vagy velük érintkező balladáiban, ráolvasásaiban.[14][15]
1977-ben jelent meg a legjelentősebb és legnagyobb hatású magyar líra-kiadvány az amszterdami Meulenhoff kiadó gondozásában De torén van het zwijgen (A hallgatás tornya) címmel, amelynek szerkesztő-fordítója Dedinszky Erika volt. A bevezetést írta, és társfordítóként is részt vett a kötet megjelenésében Kibédi Varga Áron. A verseskönyvvel a kortárs magyar költészet bemutatását tűzték ki célul, amely határozott áttörést eredményezett a magyar költészet hollandiai befogadásában. A kötetben helyet kapó hét költő közül négy, Weöres Sándor, Pilinszky János, Csoóri Sándor és Oravecz Imre magyarországi költő, a többiek külföldi magyarok. Tolnai Ottó Szerbiában, a Vajdaságban él, míg Vitéz György Kanadában, Bakucz József pedig az Egyesült Államokban élt és halt meg.[16]
Épp az akkoriban megrendezett magyarországi holland kulturális fesztivál előkészítésén dolgozott, amikor 1985-ben Budapesten súlyos baleset érte.[19][20] Aktivitása csökkent, de továbbra is jelen van a magyar-holland irodalmi kapcsolatokban, csendesebben él hollandiai otthonában, de dolgozik, olvas, figyel továbbra is.[18]
Műfordítói hitvallását a következő idézet fejezi ki a legjobban:[21]
„ Az ilyen nemzeteknél (t.i. a magyaroknál) nagyon vékony a választóvonal az én-tudat és az álom-tudat között, az emberek még jóban vannak a saját álmaikkal. A tudatalatti pedig képekből áll. Nem véletlen, hogy a népköltészet Magyarországon ilyen sértetlenül fönnmaradt. A hollandoknál már a tizenkettedik századtól ipari társadalom fejlődött ki, megindult a polgárosodás, szétrobbantak a közösségek, kihalt a népművészet, amely eleve sokban különbözött a magyar folklórtól. A magyar népdalban a sorok nem logikai, hanem érzelmi szinten függenek össze egymással.
A holland népdal Á-tól Z-ig megy. A műfordításban kínszenvedés ezt a szakadékot áthidalni. Le lehet fordítani a költeményeket, de hiába. A Csoóri-versre azt mondják, szép-szép, de most mondd el a saját szavaiddal, hogy miről is szól. És nem lehet elmondani, mert minden egyes vers egy szilánkja az embernek. A hollandok kifejezetten félnek az effajta kitárulkozástól, számukra emiatt a magyar költészet túlságosan patetikus, dagályos. Fel nem foghatják például, hogy miként jön össze a költő gyermekkora, a tavasz, a fák meg a politika.
Ezért, ha magyar verset fordítok hollandra, anélkül, hogy megváltoztatnám a költemény értelmét, hangulatát, egy kicsit letompítom az éleket. A magyarok számára pedig az érthetetlen, hogy miként lehet elvont fogalmat elvont fogalomhoz hasonlítani, például egy metaforában. A filozofikus holland verseket tehát valamivel plasztikusabbá teszem magyarul, megpróbálok a magyar képi gondolkodásnak elébe menni”. A magyar ember vizuális, ugyanakkor a költészet, a költemény a gondolatoknak “ércnél is maradandóbb” foglalata.”
Új égtájak (Az 1956 óta idegenben élők antológiája), Occidental Press, Washington, 1969 (a verseket válogatta és szerkesztette Gömöri György és Juhász Vilmos)
alaphiány; jövőm múltja; az egész világon, Mozgó világ. – 5. (1979) 5. , p. 83.
szél (vers), Alföld. – 30. (1979) 5. , p. 43.
talán most (vers), Alföld. – 30. (1979) 5. , p. 44.
párhuzam (vers), Alföld. – 30. (1979) 5. , p. 44.
más (vers), Alföld. – 30. (1979) 5. , p. 45.
az egész világon de különösen Magyarországon oly nagyon rettegett feminizmus csak ennyi: (vers), Mozgó világ. – 5. (1979) 5. , p. 83. és Ezredvég. – 16. (2006) 10. , p. 19.
egyszarvúhoz, rendkívül homorúan, Mozgó világ. – 6. (1980) 4. , p. 85.
Csoóri Sándor dallamára (vers), Alföld. – 32. (1981) 5. , p. 5.
Hóbaba (vers), Alföld. – 32. (1981) 5. , p. 6.
anyák és leányaik; anyák és fiaik, Mozgó világ. – 8. (1982) 5. , p. 116-121.
válaszom patak jános sebestyén billentyűs hangszerre írt barátságos mérkőzéseire a mai napon sajnos csak ez lehet:, Műhely. – 5. (1982) 3. , p. 55-57.
A Kaláka együttes 1984-ben megjelent Oda s vissza című lemezén szereplő magyarul megszólaló holland verseket, illetve holland nyelven előadott magyar verseket Dedinszky Erika fordította hollandra, illetve magyarra.[28]
Könyvei megtalálhatók az Amerikai Kongresszusi Könyvtárban, a Holland Nemzeti Könyvtárban, és Magyarországon a Széchényi Könyvtárban.
