Cunimund gepida király
Cunimund,[1] más írásmóddal Kunimund (? – 567) gepida király 555-től haláláig. Thurisind király fiatalabb fia.[2] Kunimund a gepida királyság székhelyét Sirmiumba helyezte át, ahol monogramjával ellátott ezüstpénzt is veretett – ezek csak a Szerémségben terjedtek el.[2] Udvara híres volt a korabeli germán világban.[2] I. Justinianus császár halála (565. november) után Alboin király a longobárdok számára kívánta megszerezni Pannonia Secundát, váratlan támadással Kunimundot megverte és Sirmiumba szorította.[2] II. Justinus császár (565–578) Kunimund ígéretére, hogy segítség esetén önként átadja a várost és Pannonia Secundát, a bizánciak megsegítik, s együttesen vereséget mérnek Alboinra (566).[2] Miután népe ellenkezése miatt Sirmiumot nem volt képes átadni a bizánciaknak, a következő évben Kunimund és a gepidák magukra maradnak a longobárd–avar szövetség támadásával szemben.[2] A longobárd források egy része szerint Kunimundot Alboin ölte meg és korabeli szokás szerint koponyájából ivóserleget készíttetett,[3] ezt azonban más korabeli források nem erősítik meg.[2] Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia