Csukás

Ez a szócikk a Temes megyei (korábban Krassó-Szörény vármegyei) faluról szól. Az azonos nevű hegységet lásd itt: Csukás-hegység.

Csukás (Știuca)
A csukási római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Csukás
Rang	községközpont
Irányítószám	307400
SIRUTA-kód	158813
Népesség
Népesség	1263 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	5[1]
Népsűrűség	12,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	192 m
Terület	103,56 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 34′ 17″, k. h. 21° 58′ 35″45.57138889, 21.97638889Koordináták: é. sz. 45° 34′ 17″, k. h. 21° 58′ 35″45.57138889, 21.97638889
Csukás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csukás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csukás, 1901-ig Ebendorf (románul: Știuca, németül: Ebendorf, ukránul: Штюка) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Lugostól 14 km-re délkeletre, a Csukás-patak jobb partján, 196 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.

Nevének eredete

Első említésekor (1585) lakatlan terület volt, terra Stukatth néven. Neve a 'csuka' jelentésű szláv štuka szóból való és eredetileg patakját jelölte. Német nevének jelentése 'sík falu'. A magyar név csak 1901-ben vált hivatalossá a község saját kérésére, de már 1864-ben a falu alternatív neveként említette Pesty Frigyesnek Mihuțiu zgribesti jegyző, 1865-től kezdve pedig így szerepelt a katolikus sematizmusokban . A román Știuca név szintén használatos volt már a 19. században, ugyan 1920-tól a falut egy ideig Ciucașnak nevezték. Az 1920-as években kétszer is mozgalom indult az Ebendorf név hivatalossá tételéért.

Története

1785-ben telepítették, főként Dragomirest és Szilváshely határára, hatvan luxemburgi római katolikus családdal. Később sokan települtek be Morvaországból, Bajorországból és más német vidékekről. A falu német nyelvjárása rajnafrank típusú volt.

1802-ben a kincstár br. Brukenthal Mihálynak adományozta, akitől 1807-ben vásártartási jogot kapott.

Az evangélikus Brukenthal család 1831-ben szlovák és szász evangélikusokat és 37 magyar reformátust, majd 1836-ban bácskai evangélikus németeket telepített be. A közös evangélikus–református imaházban a 19. század folyamán minden harmadik vasárnap magyar nyelvű istentiszteletet tartottak. Az evangélikusoknak 1854 és 1873 között külön iskolájuk is volt. A 19. század közepén Vecseházáról, majd a század végén Lieblingből érkeztek új beköltözők. A Brukenthal-birtokot 1869-ben liciten Zeyk József erdélyi birtokos vásárolta meg.

1895-ben 3877 holdas határának 76%-a volt szántó, 8%-a rét, 7%-a legelő és 6%-a erdő.

1880-ig Krassó, 1880 és 1926 között Krassó-Szörény vármegyéhez, 1926 és 1956 között Szörény megyéhez tartozott.

A Németországba emigrált németek helyét románok, 1969-től máramarosi ruszinok foglalták el.

Lakossága

1900-ban 957 lakosából 858 volt német és 71 magyar anyanyelvű; 869 római katolikus, 31 evangélikus, 24 zsidó és 21 református vallású.
2002-ben 849 lakosából 722 volt ruszin, 104 román és 16 német nemzetiségű; 477 ónaptárt követő ortodox, 243 pünkösdista, 62 ortodox, 22 baptista és 18 római katolikus vallású.

A mai Csukás község etnikai arányainak változásai az utóbbi 130 évben

Népszámlálás		Népcsoportok összetétele
Év	Népesség	Román	Német	Magyar	Ruszin	egyéb
1880	2 896	2 028	693	140	-	35
1900	3 644	2 402	936	273	-	33
1930	3 250	2 211	972	47	5	14
1977	1949	995	367	5	576	6
1992	1628	658	62	7	898	3
2002	1840	631	18	6	1185	-

Jegyzetek

1. [1]

Források

• Heinrich Lay (Hrsg.): Ebendorf. Monographie und Heimatbuch einer deutschen Marktgemeinde im Banat (1786–1992). H. n., 1999

További információk

• A falu honlapja, sok képpel (németül)
• Szilágyi Aladár: Honfoglalók és utolsó mohikánok. Erdélyi Riport 2008. június 26.^[halott link]
• A római katolikus orgona leírása és fényképek a templomról és az orgonáról (németül)