|
Csong Mjonghva
Csong Mjonghva (), hangul: 정명화, Nyugaton Myung-Wha Chung (Szöul, 1944. március 19. –) dél-koreai csellóművész, tanár. Élete, munkásságaCsong 1944-ben született az akkor japán megszállás alatt álló Szöulban. A család hét gyermeket nevelt, anyjuk tanította őket zongorázni. Tanult hegedülni is, de hamar kiderült, hogy a gordonka áll hozzá a legközelebb. Mind a hét testvér zenélt, közülük rajta kívül még ketten lettek világhírű zenészek: Csong Mjonghun () zongorista, karmester és Csong Gjonghva () hegedűs.[4] Középiskolai tanulmányait a Szöuli Művészeti Iskolában végezte, és fellépett a Szöuli Filharmonikus Zenekarral. Szülei ezután Amerikába küldték továbbtanulni. 1961-től 1965-ig a New York-i Juilliard School hallgatója volt, Leonard Rose tanítványaként. Ezután három évig a Dél-Karolina-i Egyetemen tanult Gregor Piatigorskynál. 1967-ben a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekarral és a Zubin Mehtával lépett fel, ez volt az első szereplése külföldi zenekarral.[4] Profi zenészként 1969-ben debütált San Franciscóban, a Detroiti Szimfonikus Zenekar szabadtéri koncertjén Csajkovszkij-műsorral, majd még ebben az évben az olaszországi Spoletóban játszott. Az év végén a Fehér Házban lépett fel két testvérével Richard Nixon elnök előtt. 1971-ben megnyerte a Genfi Nemzetközi Zenei Versenyt.[5] Ettől kezdve a világ vezető zenekaraival és karmestereivel játszott együtt, köztük a Royal Filharmonikus Zenekarral, a Philharmonia Zenekarral, a Hallé Zenekarral, a Birminghami Szimfonikus Zenekarral, a londoni Mozart Playersszel; a Los Angeles-i, a Detroiti, a Houstoni, a Washington Szimfonikus Zenekarral, a Római Santa Cecilia zenekarával, a Suisse Romande Zenekarral, az Izraeli Filharmonikusokkal stb.[6] Testvéreivel együtt a Csong trió (Chung Trio) keretében kamarazenét játszott. 1982-ben a trióval turnén vett részt az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Olaszországban.[7] Számos fesztiválon szerepelt, többek között Luzernben, a firenzei Maggio Musicalén, Spoletóban és Dijonban.[8] „A zene a szívem kifejezése. Mivel sok embernek át tudom adni kedvenc zenémet, a cselló a hangom és a szívem” – nyilatkozta.[4] 2008-ban visszavonult a koncertezéstől. Számos nemzetközi csellóverseny zsűrijében tevékenykedik, például a Csajkovszkij, a Cassado, az Enescu, a Jun Isang és a Queen Elizabeth versenyen.[6] 1992-ben az ENSZ kábítószer-ellenes programjának jószolgálati nagykövete, Dél-Koreában pedig az UNICEF jószolgálati nagykövete lett. 2010-től a phjongcshangi Great Mountains Music (később Music in PyeongChang) Festival művészeti vezetője.[6][9] 2008-ban a Koreai Világnap nagykövetévé nevezték ki. 1992-ben Dél-Koreában megkapta a Nemzeti Kulturális Érdemrendet, az USA-ban pedig a Kiválóság 2000-díjat.[6] 1993-tól tanított a Koreai Nemzeti Művészeti Egyetemen, 2007-től a New York-i Mannes College of Music csellóprofesszora volt.[4] Hangszere az 1731-ben készült „Braga” Stradivarius. A férje Ku Szamjol (구삼열, ) kommunikációs szakember, újságíró, 1970 óta házasok.[4] Felvételei
JegyzetekFordítás
Források
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
