Csizmadia János

Csizmadia János
Csizmadia János fazekasmester munka közben
Született	1897. október 22. Csákvár
Elhunyt	1975 (77-78 évesen) Székesfehérvár
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	fazekas
Kitüntetései	Népművészet Mestere díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Csizmadia János témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Csizmadia János pecsétnyomója

Szőlőmintás boros kancsó

Boroskancsók

Csizmadia János (Csákvár, 1897. október 22. – Székesfehérvár, 1975) fazekas, a Népművészet Mestere. Édesanyja Móri Rozália, édesapja Csizmadia János volt.

Pályafutása

Apai ágon a felmenői fazekasok voltak, ennek ellenére fiatal korában nem ezt a mesterséget tanulta ki.

• Villamoskalauzként dolgozott, amikor 1919. május 19-én lokomobilok és cséplőgépek – gőzgépek – okszerű kezelésére eredményes gépkezelő vizsgát tett a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában.
• 1919. augusztus 15-től 1920. február 15-ig Sesztakofszky József csákvári lakatos mesternél, mint „tanoncz” a lakatos mesterséget tanulta, jó minősítéssel.

1923. május 15-től 1925. február 15-ig gépkezelőként állt alkalmazásban a csákvári gazdaságnál, „ahol magát kifogástalanul viselte”. (GR. ESTERHÁZY GAZDASÁGI HIVATAL CSÁKVÁR)

• 1925. december 15-től 1927. június 14-ig Molnár Antal csákvári fazekas mester műhelyében „tanonci szakbavágó munkát végzett” és 1927. június 17-én a vizsgán „jó előmenetelt tanusított” és fazekas segédnek nyilvánították.
• 1938. november 28-tól 1939. január 23-ig a csákvári Ipartestület szervezésében fazekasipari tanfolyamon vett részt, melyet az 1939. március 30-án kelt bizonyítvány tanúsága szerint kiváló minősítéssel elvégzett.
• 1954. február 23-án a Népi Iparművészeti Tanács tevékenységét felülvizsgálta és népi iparművésznek elismerte.
• 1963. augusztus 17-én a NÉPMŰVÉSZET MESTERE kitüntetésben részesült.

A nagy fazekas múlttal rendelkező Csákváron élt es alkotott. E tájegységre a tűzálló főzőedények készítése volt a legjellemzőbb. Csizmadia János igyekezett formában és díszítésben magasabb színvonalú stílust kialakítani. Sok irányban kísérletezett és ezek közül néhány szép eredményt is hozott.

A plasztikus díszítést kedvelte. Kis kancsóit, tányérkáit szép vonalvezetésű karcolt mintával díszítette. Egyszerű formájú edényeket korongolt. Legszebbek plasztikusan díszített, egyszínű zöldmázas, vadszőlőleveles kancsói. Nem ritka azonban a zöld színű edények metszéssel való díszítése.

Alapító tagja volt a Népművészek Háziipari Szövetkezetének. Munkái közül több darab megtalálható, megtekinthető a Néprajzi Múzeumban. A fazekasság mellett kedvelt időtöltése volt a fotózás, a fényképezéstől a fénykép elkészítéséig.

Csizmadia János 1975-ben hunyt el Székesfehérváron.

A 2006. évi XXXVIII. törvény értelmében a Népművészet Mesterei felkerültek a magyar kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Így Fejér megyéből az alábbi személyek kerültek fel a nemzeti jegyzékbe:

	Év	Név	Mesterség / műfaj	Település
1.	1960	Progli Ferenc	táncos	Mezőkomárom
2.	1963	Csizmadia János	fazekas	Csákvár
3.	1966	Kálmán Gyula	fafaragó	Mezőkomárom
4.	1969	Kovács Károly	mesemondó	Rácalmás
5.	1974	Vass Kálmán	fazekas	Csákvár
6.	1975	Fekti József	táncos	Alap
7.	1978	Domak István	vessző, szalma és csuhéfonó	Pázmánd
8.	1978	Ulicza Jánosné Bernáth Rozália	táncos	Alap
9.	1993	id. Sallay László	kovács	Sárosd
10.	2002	Gál János	fafaragó	Seregélyes
11.	2011	Párniczky Józsefné	hímző	Székesfehérvár