Csermely Gyula

Csermely Gyula
1930 körül
Született	Bruck Júdás 1866. június 5.[1] Dunaszerdahely
Elhunyt	1939. augusztus 23. (73 évesen) Budapest I. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Burger Róza
Foglalkozása	újságíró író jogász fordító
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1894)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (17A-4-34)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csermely Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben

Csermely Gyula, született Bruck Júdás (Dunaszerdahely, 1866. június 5.[2] – Budapest, 1939. augusztus 23.)[3] magyar ügyvéd, író, műfordító.

Élete

Bruck Fülöp és Rozner Anna fia. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte. A Budapesti Tudományegyetemen előbb jogi doktorátust, majd ügyvédi diplomát szerzett 1894-ben. Ügyvéd volt Szécsényben 1895 és 1899 között, majd Óradnán 1901 és 1912 között, később Budapesten is. Innentől kezdve irodalmi munkásságából élt meg, néhány évet Erdélyben töltve, írásait közölte a Zsidó Jövő. Főképpen szórakoztató jellegű filmforgatókönyveket, regényeket, több tucat ponyvát és színműveket írt, amelyeket nagy részben vidéki színházakban be is mutattak. Budapesten főmunkatársa volt a nagyváradi Vasárnapi Lapoknak 1934 és 1935 között. Több művet fordított le magyar nyelvre, főként kalandregényeket.

Felesége Burger Róza volt, Burger Ábrahám és Israel Eleonóra lánya, akivel 1896. április 30-án Budapesten kötött házasságot.[4]

Művei

• Román parasztok (elbeszélés, Budapest, 1908)
• A toprini nász (I-II., regény, Budapest, 1916)
• Egy asszonyi dokumentum; Csáthy, Debrecen, 1918
• Negyvenegy és tizenkilenc; Brassói Lapok, Brassó, 192? (Népszerű regények)
• Kölcsönkapott fény. Regény; Légrády, Budapest, 1920
• A vörös kérdőjel. Regény; Légrády, Budapest, 1920
• A beszélő ereklye (regény, Nagyvárad, 1921)
• Bakunin professzor könyve (regény, Brassó, 1923)
• A mantovai jóslat (regény, Brassó, 1924)
• Negyvenegy és tizenkilenc (regényes történet, Brassó, 1924)
• Ami két Miatyánk között van (regény, Brassó, 1925)
• Napkeleti kaleidoszkóp. Regényes történet. Régi krónikák után írta Csermely Gyula; Brassói Lapok Könyvosztálya, Brassó, 1926
• A bosszú örvényében. Regény; Légrády, Budapest, 1927 (Legjobb könyvek)
• Három fekete félhold. Regény; Tolnai, Budapest, 1927 (Világkönyvtár)
• Napkeleti virányokon. Regény; Légrády, Budapest, 1927 (Legjobb könyvek)
• Hadgyakorlat és szerelem. Regényes történet; Tolnai, Budapest, 1928 (Tolnai regénytára)
• Bakunin könyve. Regény; Légrády, Budapest, 1929 (Pesti Hírlap könyvek)
• A pásztorbottól a vérpadig. Regény; Faragó Ny., Kispest, 193?
• A férfibecsület útján. Regény; Légrády, Budapest, 1930 (Pesti Hírlap könyvek)
• A sárosi jegenyék. Regény; Légrády, Budapest, 1932 (Pesti Hírlap könyvek)
• Szent Márton rózsafái. Falusi történet; Kókai, Budapest, 1933 (Fővárosi és vidéki színházak műsora)
• Ami két Miatyánk között van. Regény két részben, 1-2.; Lingua, Budapest, 1935
• Nász a vérviharban. Regény; Általános Ny., Budapest, 1935 (Friss Újság Színes Regénytára)
• A soknevű kalandor. Regény; Általános Ny., Budapest, 1937 (Friss Újság Színes Regénytára)
• A kalandkereső. Regény; Általános Ny., Budapest, 1938 (Friss Újság Színes Regénytára)
• Egy különleges könyvtár (Budapest, 1939)
• A jövő század házassága. Bakunin professzor könyve. Regény; Lingua, Budapest, 1944

Jegyzetek

1. FamilySearch (angol nyelven)
2. Születési bejegyzése a dunaszerdahelyi izraelita hitközség születési akv. 953/1866. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
3. Halotti anyakönyvi bejegyezése a Bp. I. kerület halotti akv. 1457/1939. folyószáma alatt
4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 82/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 124. o.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 181. o.  Online elérés
• A Pesti Hirlap Nagy Naptára (1932) 42. évfolyam