Csepel-Királyerdő

Csepel-Királyerdő
Közigazgatás
Település	Budapest XXI. kerülete
Kerület	Budapest XXI. kerülete
Alapítás ideje	1930-as évek
Városhoz csatolás	1950. január 1.
Korábbi rangja	Csepel város része
Népesség
Teljes népesség	15 917 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Csepel-Királyerdő Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 24′ 14″, k. h. 19° 05′ 31″47.403888888889, 19.091944444444Koordináták: é. sz. 47° 24′ 14″, k. h. 19° 05′ 31″47.403888888889, 19.091944444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Csepel-Királyerdő témájú médiaállományokat.

Csepel-Királyerdő (2012 végéig Királyerdő) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten, a főváros déli közigazgatási határán.

Fekvése

Határai a Szebeni utca a Szent István úttól, Kolozsvári utca, Határ út, Ráckevei-Duna, Királyerdő út, Tihanyi utca, Szentmiklósi út, Völgy utca, Erdőalja út, Szent István út a Szebeni utcáig.

Felszíne a környezeténél magasabb. (115 – 130 méter)[2] A futóhomok miatt a szomszédos épületek egyes helyeken különböző magasságban helyezkednek el.

Csepel-Királyerdő utcahálózata rendkívül bonyolult és kaotikus. Ennek okai földtörténeti és történelmi eredete egyaránt visszavezethetőek.[3]

Története

Az 1930-as években a Magyar-Holland Bank kezdte meg a terület felparcellázását az egykori királyi erdőbirtokon, amire a városrész neve utal.

Csepel kerület két természetvédelmi területe is itt található, a Kis-Duna öböl és a Tamariska-domb. Több Vörös könyves és pannon endemikus faj is megtalálható itt. A politikai érdekek miatt egy részét az utóbbi években felparcellázták, és főként önkormányzati tisztviselőknek adták el.^[forrás?]

Királyerdőt 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Királyerdő névre keresztelte át.[4]

Sport

Itt épült fel 1919-ben a Csepeli Strandfürdő. A Csepel SC kajak-kenu szakosztálya is a Kis-Duna partján található, ahol többek között Kolonics György, Kőbán Rita, vagy Horváth Csaba olimpiai bajnok kajak-kenusok is edzettek.

Az úgynevezett „Posztó-pálya” a Királyerdő határán fekszik, a lepusztult sportpályát pár éve rehabilitálták, most ifjúsági futballcsapat működik itt.

Jegyzetek

1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
2. Szávoszt-Vass Dániel - Letúrva, lebombázva, beépítve / Hol van a Csepel-sziget legmagasabb pontja? (Duna Szigetek blog, 2023.06.29.)
3. A Királyerdő egykor és ma | Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület. www.cshve.hu. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
4. 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.

Források

• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 676. o. ISBN 963-05-6410-6  
• Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 45. o. ISBN 963 9469 06 8