|
Csapody-kastély
A Csapody-kastély a Somogy vármegyei Ádánd község egyik műemléke. 2007-ig a helyi mezőgazdasági iskola kollégiumaként működött. Azóta üresen, kihasználatlanul áll. Egyemeletes, közel téglalap alaprajzú épület, timpanonos főhomlokzata kelet felé néz. A tetején sorakozó manzárdablakok valószínűleg jórészt vendégszobákhoz tartoztak.[1] TörténeteOtt, ahol a mai kastély található, az ősrégi osztopáni Perneszy családnak már a 17. században állt egy kastélya. Ennek a családnak volt leányági leszármazottja az a zalalövői Csapody család, amelynek már Ádándon született tagja, Csapody Pál, a jobbágyfelszabadítás előtti utolsó helyi földesúr a korábbi kastély helyére felépíttette a mostani kastélyt 1820 és 1827 között.[2] Csapody Pál jó barátja volt Deák Ferencnek, Csány Lászlónak, valamint több akkori jelentős politikusnak. 1849 márciusának elején az építtető meghívására a kastélyba érkezett többek között Wesselényi Miklós, Kemény Zsigmond, egy Viczay gróf és Roboz István, akik politikai kérdésekről, például a nemrég lezajlott kápolnai csatáról vitáztak. Roboz itt írta Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét is. Csapodynak, a híres lótenyésztőnek és lovasnak köszönhetően az ádándi lovasélet is fellendült, az uradalmi istálló és egy valószínűleg kocsiszínnek (később marhaistállónak) használt épület ma is áll.[2][3] Csapody Pál gyermek nélkül hunyt el. Özvegye, kisgeszényi Szabó Amália (1809–1888) asszony hamarosan eladta a kastélyt és a hozzá tartozó jelentős birtokot.[4][5] Ezután a kastélynak több tulajdonosa is volt, például egy Wickenburg gróf, majd a Tallián, később pedig a Satzger család. Utóbbiak több nemzedéken át nagy területen gazdálkodtak is Ádánd térségében, de a 2. világháború idején elmenekültek. A kastélyt ezután emberek egy csoportja gyorsan kifosztotta és a berendezést elhordta, sőt, még az épületben is kár esett. Az államosítás után mezőgazdasági szakmunkásokat kezdtek képezni a kastélyban, amelyet 1980 és 1985 között átépítettek (tetőszerkezete egyszerűbbé vált). 2000 nyarán belső átalakításokat is végeztek, majd 2007-ben a mezőgazdasági szakiskola megszűnt, azóta az épület üres, kihasználatlan, állapota lassan romlik.[2] A kastélyparkA kastély körüli park egykor közel 6 hektáron terült el, de amikor a 2. világháború után iskolát alakítottak ki benne, területe az újonnan épített sportpályák, terménytárolók, hangárok és műhelyek miatt jelentősen lecsökkent, értékes növényzetéből is sok fát kivágtak. (Igaz, később részben újraparkosították a területet.) Néhány 100–150 éves fa ma is áll a parkban, köztük több 200 cm-nél is nagyobb törzskerületű vadgesztenye és egy 416 cm kerületű fekete dió. Más jellemző fafajok még a páfrányfenyő, a platán, a vasfa, az ezüstfenyő, az erdei fenyő, a feketefenyő, a közönséges nyír és a tiszafa. A parkban megtalálható volt az egykori iskola névadójának, Fekete Istvánnak a mellszobra is, melyet a helyi általános iskola udvarába költöztettek át.[6] Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
