Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal
A Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal vasúti fővonal Ukrajnában. Munkácstól Szolyváig a Latorca völgyében halad; a történelmi határt a Kisszolyvai-hágónál lépi át a Beszkidi alagúton át. Az 5. páneurópai közlekedési folyosó részét képezi. Ukrajna számára stratégiai jelentőségű, mivel ez biztosítja a nyugati kapcsolatot, és a kelet–nyugati tranzitszállítások 60%-a is itt bonyolódik.[1] A vasútvonal Csap és Munkács között kettős nyomtávú (1520 mm és 1435 mm), míg Bátyútól széles nyomtávú (1520 mm). TörténelemA Magyar Északkeleti Vasút építését az Országgyűlés 1865. évi XIII. törvénycikke tette lehetővé, a Csap–Bátyú–Munkács elsőrendű vonal építésére vonatkozó engedélyt pedig 1869. február 24-én adták ki. A vonal Munkácsig 1872-ben épült ki.[2] A történelmi határt a szintén az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Galícia felé 1886-ban lépte át, ekkor adták át a Beszkidi alagutat.[1] ![]() A vasútvonal Kárpátokon inneni része a trianoni békeszerződés következtében Csehszlovákiához került (a további szakasz Lengyelországhoz), jóllehet a csapi csomópontra Románia is igényt tartott, ami a szövetségesek között is vitákra adott okot.[3] A Beszkidi alagutat a második világháború végén a visszavonuló 1. magyar hadsereg felrobbantotta; a helyreállítás után a forgalom 1946 júliusában indulhatott újra. A vonalat a szovjet vasúthálózathoz igazítandó széles nyomtávúra (1520 mm) építették át. Mivel a régi alagút egyvágányú kialakítása kapacitáskorlátot jelent, Ukrajna 2013. október 29-én megkezdte egy új, kétvágányú alagút építését,[4] Az elkészült létesítményt 2018. május 24-én adta át Petro Porosenko ukrán elnök.[5] ForgalomA vonalon többek között napi 3 pár nemzetközi vonat közlekedik, amelyek Budapest, Debrecen és Nyíregyháza felől teszik elérhetővé Csap, Munkács, Lviv és Kijev vasútállomásait.[6][7] Záhony–Csap–Munkács vonalA 2018. december 9-i menetrendváltástól normál nyomtávon (1435 mm) is közlekednek vonatok Csaptól Munkácsig. Ez azért vált lehetségessé, mert az Ukrán Vasutak felújította és meghosszabbította a Csap–Bátyú–Munkács vonal normál nyomtávú szakaszát. Munkács vasútállomáson új peront és fedett utasvárót is építettek. Napi 3 pár vonat közlekedik ezen a vonalon, 2 pár normál nyomtávon és 1 pár Csaptól szélesen. A normál nyomtávon közlekedő vonatok magyar és ukrán személyzettel, valamint a MÁV-START Zrt. által biztosított magyar mozdonnyal és kocsikkal közlekednek. A Bécstől Kijev-ig közlekedő kocsik ukrán hálókocsik.[8][9]
Jegyzetek
Fordítás
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia