hu Csabai-W%C3%A1gner J%C3%B3zsef

	Csabai-Wágner József
Született	1888. május 27.; Mezőberény
Elhunyt	1967. június 6. (79 évesen); Mezőtúr
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	festőművész; építész;
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem ( – 1910-es évek); Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1920–1922);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csabai-Wágner József témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Csabai-Wágner József (eredeti neve: Wagner József) (Mezőberény, 1888. május 27. – Mezőtúr, 1967. június 6.) magyar festőművész, építész, pedagógus.

Életpályája

Szülei Wagner József építész (1861–1917)^[1] és Wagner Zsuzsa voltak.^[2] A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte el. Építészmérnöki diplomát szerzett az első világháború előtt a budapesti Királyi József Műegyetemen. Az 1910-es évek végén már sokat rajzolt és festett. Katonai szolgálatát Innsbruckban kezdte. Az első világháború kitörésekor a szerb, majd orosz harctérre ment, ahol több csatában is részt vett. 1914-ben megbetegedett; segédszolgálatos lett. Tartalékos főhadnagyi rangban szerelt le. 1920–1922 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Balló Ede volt a mestere. Az 1920-as évek második felében Olaszországban és Németországban volt tanulmányúton. Először Békéscsabán, majd Budapesten telepedett le. Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött felesége, Dobos Rozália szülővárosába. Itt alkotómunkája mellett tanárként is dolgozott: a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében.

Munkássága

Építészet

1909-ben tervei és kivitelezése alapján készült el a békéscsabai Fiume szálloda restaurálása. 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, az ő kivitelezésében készült el a Békéscsabai Jókai Színház. 1918–1919 között – az I. világháború után – szintén a megyeszékhelyen a Kereskedelmi Bank székházát tervezte meg.^[3]

Képzőművészet

Fontos szerepe volt Mezőtúr és Békés megye képzőművészeti életének szervezésében valamint a helyi néprajzi gyűjtésben. Művészetének témája a természet szépsége volt. Nagyon erősen kötődött a Mezőtúr környéki részletekhez. Műveit – melyek többségükben pasztellek, rajzok – derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. Az életöröm és a természethez kötődő csendes, szemlélődő derű hirdetője volt.

Kiállításai

Egyéni

1946, 1964 Mezőtúr
1965, 1986, 1988 Békéscsaba
1987 Szolnok (emlékkiállítás)

Válogatott, csoportos

1932 Velence
1940–1943, 1946 Budapest
1961–1964 Szolnok
1968 Békéscsaba

Művei

Facsoport (1960)
Hagymatisztítók (1960)
Tisza-parti fák (1962)

Díjai

Békéscsaba Városi Díja (1920)
a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete díja (1940)^[4]
Halmos Izidor életkép-díj (1943)^[4]

Emlékezete

1987-ben emlékkiállítása volt Szolnokon.
1988-ban Békéscsabán volt emlékkiállítása.
Mezőtúron utcát neveztek el róla.
2013-ban, Mezőtúron, felavatták a Csabai Wagner József-emléktermet az MMKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában.
Mezőtúri házán domborműves emléktábla található.

Jegyzetek

↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
↑ Mezőberényi evang. egyházközség keresztelési anyakönyve, 55/1888. folyószám. Familysearch.org
↑ Ez az épület ma már nem létezik.
↑ ^a ^b Kieselbach

Források

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Artportal.hu Archiválva 2020. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
Csabai életrajzok (szerk.: Grósz Mihály) Békéscsaba, 1995.

További információk

Kaposvári Gyula: Katalógus-előszó az emlékkiállításhoz (1987)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999. (Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 16.)
Egyetemi zászlóaljak. Összeállította és kiadta: Dér Vilmos. Budapest, Centrum Kiadóvállalat Rt., [1938].
Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerkesztette: Szilágyiné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin. Gyomaendrőd, Honismereti Egyesület-Szülőföld Baráti Kör, 2004.
Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
Békés vármegye. Felelős szerkesztő: Márkus György. Budapest, Békésvármegye Monográfiájának Szerkesztősége és Kiadója, [1936]. ([Magyar városok monográfiája 19.])
Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8

[1] Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

[2] Mezőberényi evang. egyházközség keresztelési anyakönyve, 55/1888. folyószám. Familysearch.org

[3] Ez az épület ma már nem létezik.

[Kieselbach-4] Kieselbach

[1]

[2]

[3]

[4]

Csabai-Wágner József