1916 és 1920 között a Horváth Mihály Gimnáziumba járt, 1921-1922-ben az Iparművészeti Iskola, 1927 és 1933 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. 1933-1934-ben a római Accademia delle Belle Artén tanult. Mesterei Lux Elek, Szentgyörgyi István, Angelo Banelli és Libero Andreotti voltak. 1933-1934-ben Olaszországban járt tanulmányúton, amely későbbi művészi pályájára is hatással volt. A második világháború végén, 1944-1945-ben katona volt, majd hadifogságba került.
1950 és 1954 között szobrászként a Dekoráció, Kiállítástervező és Kivitelező Vállalatnál, majd 1956-tól már restaurálással is foglalkozott. 1961 és 1972 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnál működött mint restaurátor. 1920 és 1923 között Vignali Raffaeltől tanulta az ötvösmesterséget. 1929-ben állított ki először, az országos tárlatok rendszeres szereplője lett. Munkássága során körülbelül 250[3] érmet készített, ezek többsége történelmi személyeket ábrázol. 1940-ben Budapest kérte fel a Mátyás király emlékérem elkészítésére, majd 1943-ban ugyanő készítette Győr szabad királyi város 2000 éves jubileumi emlékérmét. Az 1930-as évektől állatszobrokat is alkotott, az 1950-es években épületplasztikával is foglalkozott. Az 1960-as évektől állami megbízásra dolgozott emléktáblákon (Fáy András, Kós Károly).
Díjak
1933-1934: Olasz Külügyminisztérium ösztöndíja
1937: Nemzeti Szalon kitüntető elismerése
1943: Balló Ede utazási ösztöndíj
1970: pécsi II. Országos Kisplasztikai Biennálé díja
1989: soproni VII. Országos Érembiennálé díja
1990: Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje
↑Más adat: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2001-es Csúcs Ferenc Emlékkiállítás alkalmából megjelent prospektus szerint 1928 és 1990 között 400 érmét készített.