Csórréti-víztározó

Csórréti-víztározó
Ország(ok)	Magyarország
Hely	Heves vármegye
Típus	mesterséges
Elsődleges források	Nagybérc-folyás, Kisagyagos-folyás, Aranybánya-folyás, Nyírjes-folyás, Nagy Lipót-folyás
Felszíni terület	0,13 km^2
Víztérfogat	0,0011 km^3
Tszf. magasság	534 m
Települések	Mátraháza
Elhelyezkedése
Csórréti-víztározó Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 11″, k. h. 19° 57′ 24″47.886388888889, 19.956666666667Koordináták: é. sz. 47° 53′ 11″, k. h. 19° 57′ 24″47.886388888889, 19.956666666667
Csórréti-víztározó Pozíció Heves vármegye térképén
Sablon Wikidata Segítség

A Csórréti-víztározó Magyarország legmagasabban fekvő, ivóvízellátást szolgáló víztározója és egyben víztisztítóműve.

534 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el a Mátrában, Mátraháza település külterületén. 1977-ben épült meg az MRV III. ütemének keretében,[1] a tározó a Központi-Mátra[2] (Bagolyirtás, Fallóskút, Galyatető, Mátraháza, Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló községek) vízellátását szolgálja. Térfogata: 1,1 millió m³, területe: 13 ha, kapacitása 3000 m³/nap. Völgyzárógát építésével alakították ki a tározót, meredek domboldalak veszik körül. Vízgyűjtőjének határai a 750–800 m magasságot is elérik. Vízgyűjtő területe csupán 8,38 km², s főként észak-északnyugati kiterjedésű, egészen Galyatetőig húzódik. Öt állandó patak táplálja a tározót, melyekből kettő (Nagybérc-folyás és Kisagyagos-folyás) viszonylag a gáthoz közel ömlik a tározóba. A tározó északi oldalába három nagyobb vízfolyás torkollik: az Aranybánya-folyás, a Nyírjes-folyás, valamint a Nagy Lipót-folyás. Utóbbi két patak egyetlen befolyóval rendelkezik, ugyanis a torkolat felett mintegy 50 méterrel egyesülnek.

Jegyzetek

1. Az ÉRV ZRt. kialakulásának története korabeli dokumentumok alapján. [2006. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 5.)
2. Mátra - éghajlat, vízrajz

Források

• Csórréti Vízműtelep^[halott link]
• Szilágyi Eszter: A hazai kisvízfolyások kémiai monitoring rendszerének kidolgozása: Nagy-patak esettanulmány Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar 2004. évi Tudományos Diákköri Konferencia