Confucius (film)
A Confucius (kínai: 孔子, pinjin: Kǒngzi, magyaros: Kungce) egy 2010-ben bemutatott kínai életrajzi témájú film Hu Mej ( ) rendezésében, Chow Yun-fat (Konfuciusz) főszereplésével. CselekményA Csou-kor ( ) idején, a Tavasz és Ősz korszak időszakában a társadalomban káosz uralkodott, a nemesek egymással harcoltak, miközben a néppel nem törődött senki. Lu Tingkung ( ) (Lao Jü ( )) kormányzóságában a hatalom három nemesi család, a Csisi ( ), a Szusi ( ) és a Mengsi ( ) klán kezében van. Lu kormányzó nagyra értékeli Konfuciusz (Chow Yun-fat) elveit és tetteit, mert Csong Tu ( ) helytartójaként egyetlen év alatt nagy változásokat vitt véghez a területen. Erőszak helyett a tisztesség és emberség vezeti őt. Lu szeretné, ha ezt az egész királyságban megvalósítaná, ezért kinevezi őt igazságügyi miniszternek. A Csisi ( ) klán vezetője egy hagyomány hű temetés alkalmából az elhunyt Li Jizsu ( ) hadúr szolgáit, lovait is a kriptába viteti és megöleti őket, ám egy fiatal szolga elmenekül és Konfuciusz házába szökik. Konfuciusz bölcsessége egy tanácsülésen mutatkozik meg. Megmenti a fiú életét azzal, hogy párhuzamot állít abban, hogy esetleg a szolgákkal együtt a szintén a hadúr szolgálatában álló nemeseknek is illene „a síron túl is szolgálni urukat”. Eme felvetése után nem nehéz meggyőznie a tanácsot, hogy vessenek véget a véres hagyománynak és Lu is beleegyezését adja. A Vej ( ) királyságban az uralkodó Ling házastársa, Nance ( ) nagy befolyást gyakorol a királyra, amit Kuajkuj ( ) koronaherceg meglehetősen rosszall. Nance ( ) ezúttal azt tanácsolja az uralkodónak, hívja meg Konfuciuszt házukba a herceg tanítójának, amivel Vej ( ) királysága biztonságban lenne ellenségeitől. Konfuciusznak sikerül véghezvinni egy szövetséget Lu és Csi (Qi) ( ) királysága között, holott a Csi ( ) uralkodó eleinte azt tervezte, elrabolja Lu-t és megkaparintja királyságát. Csapdájukat átlátja a tudós és tanítványai segítségével túljár az ellenség eszén. A belügyminiszterré emelt Konfuciusz új ötlettel áll elő a három klán hatalmának letörésére. Közben harcok kezdődnek a főváros ellen, Lu-t és Konfuciuszt is meg akarják ölni, valamint száműzni a három nemesi klánt. A tudós és a király a Csi (Ji) ( ) családhoz menekül, ahol megfutamítják a támadó sereget. Lu azonban véget akar vetni a további harcoknak, nem akarja már letörni a három klánt, nem támogatja tovább Konfuciusz törekvéseit. A tudós elhagyja tisztségét, házát és családját, először Jen Huj ( ), majd többi tanítványa is követi őt, i.e. 497-től országról országra járva vándorolnak. Eljutnak a Vej ( ) királyságba, ahol Ling király felkéri őt tanításra, valamint ételt és területet ajánl neki iskola építésére. Nance ( ), a király hitvese vonzalmat ébreszt Konfuciuszban, és a tudós elhagyja a királyságot. Tanítványaival tovább vándorolnak a Szung ( ) Királyságig. Az erdőben, miközben tanítványainak magyaráz, körülöttük kivágják a fákat, mire továbbállnak Cseng ( ) királyságáig, ám tiszteletlenül bánnak velük ott is. I.e. 484-ben Csi (Qi) ( ) erői megtámadják Lu királyságát, mivel az uralkodó meghalt, így Csi (Qi) ( ) előnyére fordítja a helyzetet. Tudják, hogy Konfuciuszra lenne szükségük, ám mivel őt száműzték, egyik első tanítványát, Zsan Csiut ( ) hívják Lu-ba az ellenség visszafordítására. A csata megnyerése után Zsan Csiu ( ) azt kéri Lu urától, hogy Konfuciusz visszatérhessen. Ezalatt a tudós és tanítványai Csen ( ) és Caj ( ) határán vándorolnak, ahol egy elpusztított faluban telepednek meg. Megtudják, hogy mindenhol harcok folynak a királyságok között, és Wei ura is meghalt. Az új király Konfuciusz egyik tanítványát, Celut ( ) nevezte ki Puji ( ) kormányzójává. Az öreg mester vándorol tovább hóban és fagyban tanítványaival. Az út során beszakad Konfuciusz kedves tanítványa, Jen Huj ( ) alatt a jég, aki menteni igyekszik a jeges vízből mestere tekercseit, ahelyett, hogy kimenekülne a vízből, és életét veszti. Később Celu ( ) halálhírét hozzák, aki a Vej ( ) királyságban uralkodó káoszban vesztette életét. Lu halálán lévő kormányzója még mindig szeretné, ha Konfuciusz visszatérne Lu-ba, fia és Zsan Csiu ( ) is eljön a tudóshoz, hogy visszavigye. Konfuciusz azzal a feltétellel megy vissza, hogy csak tanítani fog, a politikából hagyják őt ki. I.e. 484-ben több évi vándorlás után végül hazatér tanítványaival Lu-ba, és 479-ben bekövetkezett haláláig ott élte hátralévő éveit. Szereplők
ForgatásA film felvételei 2009 márciusában kezdődtek Kína Hebei tartományában, illetve a Hengdian World Studios-ban Csöcsiang ( )ban.[1] A kezdeti tervek szerint a film bemutatója még 2009-ben lett volna a Kínai Népköztársaság alakulásának 60. évfordulójára, és egyben Konfuciusz születésének 2560. évfordulójára, végül a bemutató 2010 januárjában volt.[1] FogadtatásA film már terveinek bejelentésekor vegyes visszhangot váltott ki Kínában. Mivel a film mandarin nyelven készült, a kantoni nyelvjárást beszélő Chow Yun-fattel szemben kétségek merültek föl, hogy megfelelően tudja-e alakítani a nagyra becsült filozófus szerepét.[4] Mások úgy vélték, hogy egy olyan veterán akció és kungfu filmsztár, mint Chow, Konfuciusz karakterét is egy kungfu hőssé változtatná. Ezt a negatív véleményt súlyosbította az is, amikor a hazai színész, Pu Cunhszin ( ) kritizálta Hu Mej ( ) forgatókönyvét, mert szerinte az a kelleténél több akció és romantikus jelenetet tartalmaz egy olyan filmben, ami egy filozófus életét kellene hogy bemutassa.[5] A Muse hongkongi magazinban Perry Lam bírálata szerint Chow Yun-fat a legkevésbé megfelelő színész Konfuciusz szerepére.[6] 2009 decemberében további indulatokat okozott, amikor Konfuciusz egy leszármazottja, Kung Csian ( ) pert indított a filmkészítők ellen. Kung Csian ( ) a film megnézése után több jelenetet töröltetni akart, és tiltakozott a film azon utalási ellen, melyek szerint Konfuciusz vonzódott volna Nancéhez ( ), a királyi hitveshez.[7] 2010 januárjában a film kínai bemutatójának idején közel 1600 hagyományos, kétdimenziós mozivászonról levették az Avatar című filmet, hogy a Confucius nézettségét biztosítsák.[8] Így az Avatar mindössze kb. 900 háromdimenziós technikával rendelkező moziban volt műsoron, de így is Kína egyik legsikeresebb filmje volt 76 millió dolláros bevételével.[8][9] A Confucius iránti csökkent figyelem és az Avatar nagy nézettségének hatására a kínai kormány engedélyezte, hogy az Avatar a kétdimenziós mozikban is műsoron legyen. A döntésnek nagyban pénzügyi okai voltak, lévén, hogy az Avatar naponta 2,5-szer annyi bevételt hozott, mint a Confucius.[10] Egy japán kritika szerint a film megfelelő egyensúlyt mutatott a mondanivaló és a szórakoztatás terén, és bár az akciófilmeket kedvelők nem, de a történelmi és drámai mozikat kedvelők élvezhették a filmet.[11] A chinesefilms.cn weboldal szerint Chow Yun-fat karizmatikus jelenség volt a filmvásznon, de hiányzott a színészi szenvedély belőle. Az operatőr és jelmeztervező munkáját dicséri a cikkíró, viszont jelentős hibának tartja, hogy a modern moziba járókkal nem ismertették meg igazán a filozófus életét és munkáját.[12] Több kritikusi visszhang szólt arról, hogy míg a film első része érdekes és izgalmas, a második rész a tudós vándorlásainak története már unalmassá vált. A forgatókönyvíró Csen Han ( ) erre azt reagálta: „Ilyen Konfuciusz élete a valóságban. Nem várhatunk 100%-ban izgalmas filmet emiatt.”[13] Kínában a film történelmet csinált azzal, hogy az eddigi legnagyobb példányszámban, 2500 másolatot küldtek szét az országban a produkció megfelelő terjesztése és műsorra kerülése érdekében.[13] Jegyzetek
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia