|
Commentary (folyóirat)
A Commentary egy havonta megjelenő, politika, kulturális és szociális témákkal foglalkozó amerikai folyóirat. TörténeteA Commentary egy havonta megjelenő, politika, kulturális és szociális témákkal foglalkozó amerikai folyóirat, amit az American Jewish Committee alapított 1945-ben. A Norman Podhoretz által szerkesztett lap az 1960-as években még az amerikai értelmiségi zsidók értékrendjével megegyező liberális irányvonalat képviselt, majd az 1970-es évektől kezdődően erőteljes jobboldali, neokonzervatív fordulatot vett. Ettől kezdve mindvégig jellemző volt rá a markáns antikommunista kiállás. A lap a XX. század második felében rendkívüli politikai befolyásra tett szert – Richard Pells történész szerint „nincs még egy folyóirat az elmúlt fél évszázad történetében, amelyik a Commentaryhoz hasonló erővel hatott volna az Egyesült Államok szellemi és politika életére. Az 1960-as évek, Podhoretz főszerkesztői időszakának kezdeteA nagy fellendülés előtt, az 1950-es évek végén a Commentary jelentősen vesztett korábban meglévő politikai súlyából, a lap alapító-főszerkesztője, Elliot Cohen pedig 1959-ben öngyilkosságot követett el. A sokk után igazi diadalmenet következett: a Commentary irányítását Norman Podhoretz vette át – és egészen 1995-ös nyugdíjba vonulásáig kézben is tartotta a vezetést. Podhoretz kezében a lap először a baloldal felé kezdett nyitni: az irányváltásnak is köszönhetően a magazin hamarosan elérte a 60 ezres laponkénti eladott példányszámot, és gyorsan a washingtoni liberális elit, John F. Kennedy és Lyndon B. Johnson híveinek támaszává vált. Neokonzervatív kibontakozásA ’60-as évek végén az Új Baloldal megjelenése azonban újabb gyökeres fordulatot hozott: Podhoretz nem értett egyet az új politikai vonulattal, a Commentary cikkeiben éles hangú támadások érték az új irányzat politikával, bűnözéssel, drogokkal és új egalitarizmussal kapcsolatos törekvéseit. A Commentary értékítélete szerint az Új Baloldal „Amerika-ellenes”, antiliberális, antiszemita érdekeket képviselt, ami ellen erőteljes kiállást szorgalmazott. A lap irányváltása indította el a neokonzervativ mozgalom kibontakozását, amelyben sok kiábrándult liberális is megtalálta a számítását. Az olvasótábor jobboldali irányba tolódott, a Commentary sikeresen tudta megszólítani az amerikai konzervatív értelmiségieket. A lap kérlelhetetlen antikommunizmusa ettől kezdve mindmáig jellemző, ami a hidegháború megvívásában is fontos szerepet játszott. A vietnámi háború által keltett csalódás sokakat kiábrándított – ami a Szovjetunióval kapcsolatos kiállást is jelentősen gyengítette. „A Commentaryra ezekben az időkben kulcsszerep hárult: Vietnám után Podhoretz lapja lett az első számú eszköze annak, hogy felvegyék a kesztyűt az országszerte elterjedt újkeletű izolacionista hangulattal és a nemzeti önváddal szemben. Küldetésének tekintette, hogy az amerikai nyilvánosságot újfent megértesse olyan az tényekkel, amiket elhomályosított a vietnámi csalódás – ilyen volt többek között a kommunista eszmerendszer agresszív, terjeszkedő természete.”[1] „Így történt, hogy a Commentary lapjain egy értelmiségi csoport nekiállt ellensúlyozni a Vietnám-szindrómát, amely olyan bénítóan hatott Amerikára. Mondanivalójuk egy része már jóval a vietnámi háború előtt megfogalmazódott, néhány üzenetük pedig a hidegháború után is érvényben maradt. A hidegháború kimenetele és a folyóirat mondanivalója szempontjából a döntő időszak egyaránt az amerikaiak Vietnámból való kivonulása (1973 és a berlini fal 1989-es leomlása, a hidegháború vége közt eltelt, nagyjából tizenöt év volt."[1] 2015 tavaszán a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kiadásában jelent meg a Szabadság/Harcosok – hidegháborús írások című kötet, amely a Commentary legkiválóbb hidegháborús témában írt cikkeit elsőként tette elérhetővé magyar nyelven. A kiadványt Joshua Muravchik, a Commentary állandó szerzője állította össze, és többek között olyan kuriózumszámba menő írások is megtalálhatók benne, mint John Lukacs 1956-os magyar forradalomról írt munkája. JegyzetekKülső hivatkozásokForrások
|
||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
