Codroipo
Codroipo (friuli nyelvjárásban Codroip)[7] város (comune) Északkelet-Olaszországban, a Friuli-Venezia Giulia régióban, Trento megyében, a Tagliamento folyó keleti (bal) partján. Állandó lakosainak (codroipesi) száma kb. 16 000 fő. FekvéseCodroipo a Tagliamento folyó északkeleti (bal) partján fekszik. A Közép-Friuli vízgazdálkodási térség (Risorgiva Medio Friuli) főhelye. A várossal szomszédos települések: Udine megyében Basiliano, Bertiolo, Camino al Tagliamento, Lestizza, Mereto di Tomba, Sedegliano és Varmo; Pordenone megyében, a Tagliamento nyugati (jobb) partján San Vito al Tagliamento és a festői Valvasone. Helyzete a legközelebbi nagyobb városokhoz képest: Udinétól 26 km-re délnyugatra, Pordenonétól 30 km-re keletre, Trieszttől, a régió fővárosától 85 km-re nyugat-északnyugatra fekszik. Részközségeinek (frakcióinak), olasz (és zárójelben friuli nyelvű) neve:
Nyelvek, nyelvjárásokCodroipo lakossága az olasz államnyelv mellett elterjedten használja a friuli nyelv közép-keleti nyelvjárását (friulano centro-orientale). A község területén érvényes a 2007. december 18-án elfogadott, 29. sz. regionális törvény „A friuli nyelv tanításának, érvényesítésének és előmozdításának normarendszeréről.” Friuli-Venezia Giulia régió kormányzata ebben rögzítette a „standard” és a helyi friuli nyelvjárást ténylegesen használó települések, közösségek hivatalos elnevezéseit mindkét nyelvjárásban.[8] TörténelmeCodroipo nevét a latin „Quadruvium” (kb. „négy út találkozása”) szóból származtatják, mivel a római korban a város piacán két fontos kereskedelmi útvonal keresztezte egymást, az Aquileiából Rómába vezető Via Postumia, és az ősi idők óta használt út (újabb korban adott nevén Via Iulia Augusta), amely az Adria akkori partján fekvő Concordia várostól vezetett (a Plöcken-hágón keresztül) a germániai Noricum felé. A Római Birodalom széthullása után Codroipót és egész Friulit hunok, longobárdok, frankok és magyarok egymást követő hadjáratai pusztították. 1001. április 28-án III. Ottó császár Friuli legnagyobb részét, benne Codroipo városát is, átengedte Giovanni-nak, Aquileia pátriárkájának. 1420-ban az Aquileiai Pátriárkátust a Velencei Köztársaság elfoglalta, a város velencei fennhatóság alá jutott. A 15. század végén Codroipo városát Leonhard, Görz utolsó grófja kapta meg, akit még Aquileia pátriárkája iktatott be tisztségébe. Leonhard gróf halála (†1500) után a város a Habsburg Miksa császárra szállt, aki átengedte a Velencei Köztársaságnak. 1797-ben a közeli Passarianóban, a Villa Maninban írtak alá a Campo Formió-i békeszerződést, amelynek értelmében a Velencei Köztársaság szárazföldi birtokait, így Friulit is a Habsburg Birodalom szerezte meg. A tartomány 1866-ban, a porosz–osztrák–olasz háború nyomán lett az Olasz Királyság része. A város jelképei, ünnepei, kapcsolataiA város címerében vörös alapon ezüst színű Szent András-kereszt látható, négy mezőjében ciprusfák képével. A város lobogója (gonfalone) azúrkék színű, ezüst színű, növényt formázó csipkedíszítéssel, közepén a város címerével, fölötte a Comune di Codroipo (Codroipo városa) felirattal. A fém tartók és alkatrészek ezüstözöttek. A zászlórúd azúrkék színű, melyre díszített ezüst spirál csík fut fel. A zászlórúdra olasz nemzeti színű, ezüsttel rojtozott szalagot kötnek. A város védőszentje Szűz Mária, ünnepe augusztus 5., a Havas Boldogasszony (Madonna della Neve) napja. Testvérvárosai: Maria Wörth (Karintia, Ausztria), Braine-le-Comte (Hainaut tartomány, Belgium) és Galliera (Emilia-Romagna, Olaszország).
Nevezetességek, látnivalók
A város híres szülöttei
SportA városnak két labdarúgó csapata van. Az 1919-ben alapított A.S.D. Polisportiva Codroipo a friuli regionális bajnokság első osztályában játszik, a másik, az 1968-ban alapított A.S.D. Zompicchia a C liga (Udine megye) harmadik osztályáig jutott. További információk
Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia