hu Coburg (Bajororsz%C3%A1g)

	Coburg
	; Coburg címere
	; Coburg címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Felső-Frankföld (1920–)
Polgármester	Norbert Tessmer (–2020, 2014. május 1.); Norbert Kastner (1990–2014); Dominik Sauerteig (2020. május 1. – );
Irányítószám	96450
Körzethívószám	09561
Rendszám	CO
Testvérvárosok	Lista Wight-sziget (1983–); Oudenaarde (1972–); Niort (1974–); Cobourg (1997–); Gais (1977–); Garden City (1951–);
	Népesség
Teljes népesség	42 139 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	872,62 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	292 m
Terület	48,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 50° 15′ 30″, k. h. 10° 57′ 28″50.258469°N 10.957869°EKoordináták: é. sz. 50° 15′ 30″, k. h. 10° 57′ 28″50.258469°N 10.957869°E
	Coburg Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Coburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Coburg témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Coburg (egyértelműsítő lap)

Coburg település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 42 139 fő (2023. december 31.).^[1] Coburg Coburg járás községgel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1925 és 2023 között

Lakosok száma	24 701	48 969	46 244	41 022	40 994	41 257	41 071	41 249	40 955	42 139
	1925	1970	1975	2012	2013	2015	2016	2019	2021	2023

Adatok: Wikidata

Fekvése

Lichtenfelstől északnyugatra, az Itz folyó völgyében, a Thüringiai-erdő (Thüringerwald) déli nyúlványainak lábánál fekvő település.

Története

A település 1056 óta ismert, 1331 óta pedig város. 1353–1549 között szász hercegi rezidencia, majd 1826-tól 1918-ig a szász-coburgi-gothai hercegség egyik fővárosa volt. Bajorországhoz 1920 óta tartozik.

Az egykori hercegi kancellária (Cantzley) a városházával szemben található., mely 1596-1599 között épült. A jellegzetes erkéllyel díszített középület (Stadthaus), ma a városháza része.

Az eredetileg ferences kolostor céljára épült Ehrenburg-palota a hercegi család rezidenciája. Az angol gótika szerint újították fel Karl Friedrich Schinkel tervei alapján. Két egyenlőtlen tornya a 15. század elején készült.

A Veste Coburg bástyatornyos, várfallal körülvett épülete német földön a legnagyobb várak egyike: 464 m. magas dombon épült, legrégebbi részei a 12–13. századból valók. A magas erődített falak több belső udvart is rejtenek.

Nevezetességek

Ehnrenburg-palota (ép. 1543-1693), 1918-ig a Szász-Coburg Hercegség uralkodóinak rezidenciája
- Palotakert (Hofgarten)
- Természettudományi Múzeum (Naturwissenschaftliehes Museum) madártani gyűjteménye
Fellegvár (Veste Coburg)
- Fegyvertár (Zeughaus)
- Képtár (Gemäldesammlung), a középkori festészet és szobrászat válogatott remekei, közöttük 25 Cranach-kép. Grafika- és rézkarcgyűjteménye több mint 10 000 rajzból és 340 000 rézkarcból áll.
Szent Mór-templom (Morizkirche), a város legrégibb temploma (13. század)

Itt születtek, itt éltek

Luther Márton 1530-ban hat hónapig volt az itteni vár vendége. A várat 1909-1924 között állították helyre, és ma Luther emlékszoba is található benne.
Frigyes Józsiás szász–coburg–saalfeldi herceg (1737–1815) tábornagy, német-római császári hadvezér.