|
Citomegalovírus
A citomegalovírus (Cytomegalovirus) egy vírusnemzetség a Herpesvirales rend Herpesviridae családjának Betaherpesvirinae alcsaládjában.[1] Természetes gazdaszervezetei az ember és a majmok. A nemzetségbe tartozó 11 faj közé tartozik a humán bétaherpeszvírus 5 (HCMV, humán citomegalovírus, HHV-5), ami embereket fertőző faj. A HHV-5-tel összefüggésbe hozható betegségek közé tartozik a mononukleózis és a tüdőgyulladás.[2][3] Az orvosi szakirodalomban a CMV legtöbb említése további pontosítás nélkül a humán CMV-re utal. A humán CMV az összes citomegalovírus közül a legtöbbet tanulmányozott.[4] A MX2/MXB-t a herpeszvírusok korlátozó tényezőjeként azonosították, mely a replikációs ciklus nagyon korai szakaszában hat, és az MX2/MXB-korlátozáshoz GTPázaktivitás kell.[5] TaxonómiaA Herpesviridae renden belül a CMV a Betaherpesvirinae alcsaládba tartozik, amely magába foglalja a Muromegalovirus és Roseolovirus nemzetségeket is (humán herpeszvírus 6 és humán bétaherpeszvírus 7).[6] Ezenkívül rokona az Alphaherpesvirinae – ahová a herpes simplex vírus 1 és 2, valamint a varicella-zoster vírus tartozik –, valamint a Gammaherpesvirinae – ahová az Epstein–Barr-vírus és a humán herpeszvírus 8 is tartozik – alcsaládoknak.[4] Több különböző emlősöket fertőző Cytomegalovirus-fajt azonosítottak és tanulmányoztak.[6] A leginkább a humán citomegalovírust (HCMV), más néven humán bétaherpeszvírus 5-öt (HHV-5) tanulmányozzák. További, főemlősökben jelenlévő CMV-fajok a csimpánz citomegalovírus (CCMV), amely a közönséges csimpánzokat és az orángutánokat fertőzi, valamint a majom-citomegalovírus (SCCMV) és a Rhesus-citomegalovírus (RhCMV), amelyek makákókat fertőzik. A CCMV ismert még csimpánz-béta-herpeszvírus 2 (PaHV-2) és orángután-bétaherpeszvírus 4 néven is.[7] Az SCCMV ismert még cerkóf-bétaherpeszvírus 5 (CeHV-5) néven is,[8] az RhCMV pedig cerkóf-bétaherpeszvirus 8 (CeHV-8) néven is ismert.[9] További két, az éjszakai majmokban talált vírus feltehetően szintén a Cytomegalovirus nemzetségbe tartozik, nevük Herpesvirus aotus 1 és Herpesvirus aotus 3. A rágcsálókban is jelen vannak korábban citomegalovírusnak nevezett vírusaik, melyeket a Muromegalovirus nemzetségbe helyeztek át, ide tartozik az egér-citomegalovírus (MCMV), más néven egér-bétaherpeszvírus 1 (MuHV-1), valamint a patkányokban található, vele közeli kapcsolatban álló egér-bétaherpeszvírus 2 (MuHV-2).[10] --> FajokA nemzetség az alábbi 11 fajból áll:[3]
Szerkezet A Cytomegalovirus nemzetség burkolt, ikozaéderes, gömbölyű, pleomorf és kerek fajokkal, valamint T=16 szimmetriával. Mérete 150-200 nm. Genomja lineáris és nem szegmentált, hossza körülbelül 200 kb.[2]
Genom A herpeszvírusok genomja az egyik legnagyobb a humán vírusok közt, és gyakran több száz fehérjét kódol. Például a vad típusú HCMV kétszálú DNS- (dsDNS)-genomja körülbelül 235 kb hosszú, és legalább 200 fehérjét kódol, ezzel nagyobb minden más humán herpeszvírusnál, és egyben a humánvírusok közt az egyik legnagyobb genom. E-osztályú genomszerkezete van, mely két egyedi (a hosszú UL és a rövid US) részekből áll, melyek körül egy pár invertált ismétlődő szakasz van (terminális/internális ismétlődő hosszú: TRL/IRL, illetve internális/terminális ismétlődő rövid: IRS/TRS). Mindkét ismétlődőszakasz-csoportban közös egy néhány száz bázispáros szakasz, az „a sorozat”, a további részeket szokták „b” és „c sorozatnak” is nevezni.[11] --> ÉletciklusA vírus replikációja magi és lizogén. A gazdasejtbe a virális glikoproteinek receptorokhoz való csatlakozásával lép, ami endocitózist okoz. A replikáció a dsDNS kétirányú replikációs modelljének felel meg. Transzkripciója DNS-templátú, mely alternatív splicinggal történik, a transzláció szivárgó szkenneléssel. A vírus a gazdasejtből magból történő kijutással,[12] valamint csírázással lép ki. Természetes gazdaszervezetei az emberek és a majmok. A terjedési utak történhetnek testnedvvel (például nyállal, vizelettel) való érintkezéssel vagy lehet a vírus congenitalis.[2][13]
Minden herpeszvírus hosszú ideig látens marad. Bár az egész testben jelen lehetnek, a CMV-fertőzéseket gyakran a nyálmirigyekkel azonosítják emberekben és más emlősökben.[6] GénmódosításGyakran használnak CMV promotert az emlőssejtek génmódosításához használt vektorokban, minthogy erős promoter és a génexpressziót irányítja.[14] TörténeteA Cytomegalovirust Hugo Ribbert, német patológus fedezte fel 1881-ben, amikor megnövekedett sejteket talált egy gyermekben, a szokásosnál nagyobb maggal.[15] 1956 és 1957 közt Thomas Huckle Weller, Smith és Rowe egymástól függetlenül izolálták a vírust, melyet elneveztek citomegalovírusnak.[16] 1990-ben közzétették a humán citomegalovírus genomjának első vázlatát,[17] ami az addig szekvenált legnagyobb folytonos genom volt.[18] Jegyzetek
FordításEz a szócikk részben vagy egészben a Cytomegalovirus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Kapcsolódó szócikkekTovábbi információk A Wikimédia Commons tartalmaz Citomegalovírus témájú médiaállományokat.
 A Wikifajok tartalmaz Citomegalovírus témájú rendszertani információt.
|
Portal di Ensiklopedia Dunia
