Chetumal

Chetumal
Chetumal címere
Közigazgatás
Ország	Mexikó
Állam	Quintana Roo
Község	Othón P. Blanco
Alapítás éve	1898
Irányítószám	77000 - 77098
Körzethívószám	983
Népesség
Teljes népesség	169 028 fő (2020)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 - 15 m
Elhelyezkedése
é. sz. 18° 29′ 38″, ny. h. 88° 17′ 52″18.493889444444, -88.297898888889Koordináták: é. sz. 18° 29′ 38″, ny. h. 88° 17′ 52″18.493889444444, -88.297898888889
Chetumal Pozíció Quintana Roo térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Chetumal témájú médiaállományokat.

Chetumal Mexikó Quintana Roo államának fővárosa, Othón P. Blanco község központja. A Karib-tengerből nyíló Chetumali-öböl partján fekvő kikötőváros lakossága (2010-es adat) alig haladta meg a 150 000 főt, ezzel az ország tagállamainak fővárosai közül az egyik legkisebb.[2]

Földrajz

Fekvés, domborzat

Chetumal Mexikó tagállam-fővárosai közül a legkeletebbi fekvésű. A Chetumali-öböl partján terül el, az állam déli részén, a belize-i határon. Belize-től a Río Hondo, a Yucatán-félsziget legnagyobb folyója választja el. A város területe szinte teljesen sík, a parttól távolabbi területei sem érik el a tengerszint feletti 20 m-es magasságot. Vidékén gyakoriak a kisebb tavak és cenoték, közülük több igazi turistalátványosság.

Éghajlat

Éghajlata igen forró és csapadékos: a havi átlaghőmérsékletek egész évben 23 és 29 °C vannak és az év minden hónapjában mértek már 35 °C-ot meghaladó forróságot, viszont +7 °C-nál hidegebbet még soha. A csapadék főként a júniustól októberig tartó időszakban nagy mennyiségű: ilyenkor havi 150–200 mm hull.

Chetumal éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	35,0	36,5	37,0	39,5	39,0	36,9	36,0	39,0	36,5	36,0	37,0	39,0	39,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	28,9	29,8	30,8	32,2	33,0	32,4	32,6	32,9	32,6	31,8	30,5	29,2	31,4
Átlaghőmérséklet (°C)	23,8	24,5	26,3	27,9	28,9	28,7	28,5	28,6	28,3	27,2	25,8	24,3	26,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	18,8	19,3	21,7	23,6	24,7	25,0	24,5	24,2	24,0	22,5	21,2	19,5	22,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)	8,0	8,0	7,3	9,0	18,0	19,5	20,0	15,0	18,0	16,0	12,5	8,5	7,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	81	31	26	53	97	206	149	147	194	162	105	76	1327
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3]

Népesség

Bár Chetumal az egyik legkisebb főváros Mexikóban, lakossága gyorsan növekszik:[2]

Év	Lakosság
1990	94 158
1995	115 152
2000	121 602
2005	136 825
2010	151 243

Története

Payo Enríquez de Rivera püspök, a város első névadója

A terület őslakói a maják voltak, akiknek Chactemal szavából származik a mai Chetumal név. Amikor a spanyol hódítók megérkeztek a mai Quintana Roo területére, Francisco de Montejo Alonso Dávilát bízta meg Chactemal leigázásával, aki azonban 1531-ben nem járt sikerrel. Viszont 12 évvel később ugyancsak Montejo megbízásából Gaspar Pacheco is elindult ugyanerre a feladatra vállalkozva: 1544-ben győzedelmeskedett is.

A 19. században a mai Belize területén annyira megnövekedett az angol befolyás, hogy az már a mexikóiak szerint az ő országukat veszélyeztette. Ezért 1898-ban a mexikói kormány megbízásából a ma Chetumali-öbölnek nevezett öbölhöz érkezett Othón Pompeyo Blanco tengernagy, hogy megszervezze a határ védelmét. Ekkor alapították meg a mai Chetumal várost, igaz, akkor még Payo Obispo néven.

Payo Obispo 1915-ben lett az állam fővárosa, azonban 1931 és 1935 között hanyatlásnak indult, mivel a szövetségi kormány területeit felosztotta a közeli közigazgatási egységek között. Ennek visszavonásakor azonban újra a fejlődés útjára lépett a város, ideköltöztek a helyi kormányzati szervek is, majd 1936-ban felvette a végleges Chetumal nevet.

1955-ben a Janet hurrikán szinte teljesen megsemmisítette a várost, de az újjáéledt és azóta is folyamatosan növekszik.[4]

Kultúra, turizmus

Műemlékek, emlékművek, múzeumok

• A Plaza de Bandera téren az 1935-ben épült kormányzati palota mellett található a város leghíresebb emlékműve: egy obeliszk, melyre a mexikói történelem szabadságharcainak hőseinek neveit írták fel.
• Parque del Renacimiento („Az Újjászületés Parkja”) – a város 100 éves fennállására és a Janet hurrikánra emlékeztető emlékművekkel.[4]
• Fuente del Manatí („A Manátuszok Kútja”) – A tengerpart közelében álló különleges szoborcsoport négy manátuszt ábrázol.[5]
• Museo del Ciudad – a városi múzeum 1939-ben épült épületében sokáig iskola működött, a múzeum a városalapítás 100 éves évfordulóján, 1998-ban nyílt meg. 5 állandó kiállítótermében főként történelmi gyűjtemények láthatók, emellett van egy terme, ahol időszakos kiállításokat rendeznek.[6]
• Centro Cultural de las Bellas Artes – szépművészeti kulturális központ[7]
• Museo de la Cultura Maya – a maja kultúrát bemutató múzeum, 1994-ben nyílt meg.[8]

Rendezvények

1912 óta minden februárban tartják a hagyományos, igazi idegenforgalmi látványosságnak számító karnevált, május 5-én a város alapítására emlékeznek, míg novemberenként a Karibi Kultúra Nemzetközi Fesztiválját rendezik meg Chetumalban. Októberben a Feria Internacional de la Frontera Sur, vagyis a „Déli Határ Nemzetközi Ünnepe” kerül megrendezésre, december 12-én pedig hagyományos vallásos ünnep a Guadalupei Szűzanya napja.[7]

Jegyzetek

1. Instituto Nacional de Estadística y Geografía
2. SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 20.)
3. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 20.)^[halott link]
4. E-Local kormányzati oldal (spanyol nyelven). [2014. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 20.)
5. Panoramio – A díszkút képe. [2016. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 20.)
6. A múzeum leírása a mundomayacultura2012.mx oldalon. (Hozzáférés: 2013. február 20.)^[halott link]
7. Espacio Turístico – Chetumal (spanyol nyelven). [2015. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 20.)
8. SIC kormányzati oldal – A múzeum leírása (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 20.)