Charles Denner
Charles Denner (Tarnów, Lengyelország, 1926. május 29. – Dreux, Eure-et-Loir, Franciaország, 1995. szeptember 10.), lengyel származású francia színész, kétszer jelölték César-díjra. Nagy sikert aratott François Truffaut rendező 1977-es A férfi, aki szerette a nőket című romantikus filmdrámájának főszerepében. ÉleteSzármazásaGalíciai zsidó családban született Tarnówban, a Második Lengyel Köztársaság idején. Egy fivére volt, Alfred.[7] Négyesztendős volt, amikor családja a nagy gazdasági világválság következményeitől sújtva kivándorolt Párizsba.[8] A második világháború alatt szüleivel együtt a Vichy-Franciaország területén, a Francia-középhegységben, Brive-la-Gaillarde városban talált menedéket.[8] Charles a fivérével, Alfreddel együtt partizánnak állt és részt vett a Vercors-hegységben folyó harcokban. Érdemeiért a háború után megkapta a francia hadikereszt (croix de guerre) kitüntetést.[9] Pályája1945 után színészmesterséget tanult Párizsban, mások mellett Charles Dullin színművésztől.[10] Közben éjszakánként a párizsi piacokon és árucsarnokokban dolgozott, mint hordár, hogy megélhetését biztosítsa. Csatlakozott a háború után sorra alakuló ún. „ifjú társulatok” (jeunes compagnies) egyikéhez. Ezek a friss szellemű társulatok fiatal színészekből alakultak, változatos helyszíneken játszottak, gyakran alakultak át, olykor rövid életűeknek bizonyultak. Denner velük játszotta első, alkalmi fellépéseit. 1949-ben kapta első kőszínházi szerepét, a párizsi Théâtre National Populaire-ben, melyet Jean Vilar színész-rendező irányított. Figyelmet keltőt alakított 1951-ben, a Jean Vilar által vezetett Avignoni Fesztiválon, Heinrich von Kleist Homburg hercege című drámájában.[9] Már az 1950-es évek elejétől kapott kisebb-nagyobb filmszerepeket is. Első nagy sikerű filmes főszerepét 1963-ban játszotta el, Claude Chabrol Kékszakáll című bűnügyi filmdrámájában, ahol a valós személyről mintázott címszereplőt, a többszörös feleséggyilkos Henri Désiré Landru-t alakította, Danielle Darrieux, Michèle Morgan, Hildegard Knef és Stéphane Audran (Chabrol korábbi felesége) társaságában.[10] Jeanne Moreau és Jean-Claude Brialy mellett játszott François Truffaut 1968-as A menyasszony feketében volt című misztikus pszichodrámájában, ahol ő maga vált a gyilkosság áldozatává. Truffauts 1972-es Egy olyan szép lány, mint én című vígjátékában Bernadette Lafont és Claude Brasseur mellett katolikus patkányirtót alakított. Truffaut 1977-es romantikus drámájában, A férfi, aki szerette a nőket-ben Denner játszotta a címszereplőt, akinek életét egy sor nő színesítette. Emellett számos krimiben és kalandfilmben játszott meghatározó szerepeket, így Costa-Gavras 1969-es politikai krimijében, a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiájá-ban, és Marcel Carné rendező 1971-es A rend gyilkosai című politikai kalandfilmjében. 1975-ben, Henri Verneuil rendező látványos bűnügyi akciófilmjében, a Félelem a város felett-ben Jean-Paul Belmondóval együtt rendőrnyomozót alakított. Az 1980-as években gégerákot diagnosztizáltak nála, mely fokozatosan megfosztotta hangjától. Állapota súlyosbodásával szereplései megritkultak. Hosszú és megerőltető kezelések hatására a rákbetegségből kigyógyult, de megviselt szervezete rendkívül legyengült. 1995-ben hunyt el Dreux-ben. MagánéleteCharles Denner kétszer nősült. Első feleségétől, Simone Jaquier-től két gyermeke született, Charles és Ethel. Második felesége Monique „Maryse” Voirriot (1932–2015) volt, Denner jóbarátjának, a színész Marie-Pierre de Gérando komaasszonya (Gérando fiának keresztanyja). Főbb filmszerepei
Elismerései, díjai
Jegyzetek
További információkA Wikimédia Commons tartalmaz Charles Denner témájú médiaállományokat.
|
Portal di Ensiklopedia Dunia