Cetin

Cetin
Cetin vára
Ország	Horvátország
Mai település	Podcetin
Tszf. magasság	245 m
Épült	14. század
Elhagyták	19. század (elhagyták)
Állapota	romos
Építőanyaga	kő
Védettség	műemlék[1]
Elhelyezkedése
Cetin Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 10′ 06″, k. h. 15° 44′ 22″45.168333333333, 15.739444444444Koordináták: é. sz. 45° 10′ 06″, k. h. 15° 44′ 22″45.168333333333, 15.739444444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Cetin témájú médiaállományokat.

Cetin a Podcetin falu fölé magasodó várrom Horvátországban, Cetingrádtól öt kilométerre.

Név eredete

Maga a vár nevét illetően több verzió is létezik.Cetin neve a dalmáciai Cetin-folyóra, vagy a rómaiak előtt e területet lakó pannonokra is visszavezethető, bár maga a szó szláv eredetű, mely sűrű, sötét erdőséggel borított helyet jelent. Viszont a település, Cetingrad neve a történelem során sokszor változott. Először Kekicsfalu néven (egykori török ura, Kekics bég után) említik, majd miután felszabadult a török uralom alól nevezték el Valisfalunak, amelyet később 1908 után Matija Polić ispán ígéretéhez híven Cetingradra változtattak.

Története

A vár a 14. században már állt. Feltételezések szerint már a Római Birodalom idején is lehetett a helyén település. A dokumentumok először 1334-ben említik a cetini Mindenszentek egyházközséget. Cetin a középkorban élte virágkorát. A közelében ferences kolostor és számos templom volt. 1387-ben Zsigmond magyar király a Frangepán családnak adományozta Cetint Frangepán János horvát-szlavón bán révén, akinek fia 1405-ben eladta, és csak 1437-ben kerül vissza újból a családhoz. 1449-ben birtokosztás révén Frangepán Györgyhöz került, aki később a család cetini ágának megalapítója lett. Miután a családi ág 1520-ban kihalt, a Frangepán szluini ág uralta a várat. 1527. január 1-én itt választották királyukká a horvát rendek Habsburg Ferdinándot. A 16. és 17. század igen súlyos időszakot hozott a vár életébe, lévén többször is gazdát cserélt.Először a törökök foglalták el 1536-ban, átépítve azt teljesen 1559-ben, majd 1576-ban a horvátok vették vissza. Újabb rövid török uralmat követően, 1579-ben a királyi csapatok foglalták el. Ám a romossá lett várat lerombolták, mivel azt alkalmatlannak minősítették a török elleni védekezésre. A törökök később újraépítették, viszont 1596-ban ki is vonultak belőle. 1638-ban aknával levegőbe repítették és 1646-ban ismét teljesen lerombolták. Frangepán Farkas nyerte vissza rá a családi tulajdonjogot. Amikor a harcok újra megindultak, a várat is újjáépítették, ám még ebben az évben az oszmánok el is foglalták, de Frangepán Gáspár visszafoglalta, és megint leromboltatta a várat. 1670-ben újból az oszmánoké lett, akik megrongált védműveit kijavították és 1737-ben a királyi sereg nem is boldogult bevételével. Végül csak 1790-ben sikerült Wallis tábornoknak újra visszaszereznie. 1809-ben a törökök rövid időre újra elfoglalták. A császári hadsereg 1813-ban és 1834-ben is próbálkozott visszafoglalásával, sikertelenül. 1849-ben laktanyát alakítottak ki benne, majd 1870-ben Kordun térség parancsnoka a határőrvidéki parancsnokság rendeletére lebontatta a várat és kőanyagát eladta.

Jegyzetek

1. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-276.

Irodalom

Magyar nyelven:

• https://web.archive.org/web/20160306021828/http://jupiter.elte.hu/aaacikkek4/014kordun.htm
• Csorba Csaba Rejtélyes váraink, Budapest: Magyar Könyvklub, 2001

Horvát nyelven:

• Radoslav Lopašić: Oko Kupe i Korane, Matica Hrvatska, 1895, Zagreb
• Milan Kruhek: Cetin, grad izbornog sabora Kraljevine Hrvatske 1527, Karlovačka Županija, 1997, Karlovac
• Iz memoara maršala Marmonta: ilirske uspomene 1806-1811, Čakavski Sabor, 1977, Split