Cafu
Marcos Evangelista de Moraes, ismertebb nevén Cafu (São Paulo, 1970. június 7. –) brazil válogatott labdarúgó. 2004 márciusában Pelé a 125 legjobb élő labdarúgó közé sorolta. A Cafu becenevet azért kapta, mert játékstílusa sokakat emlékeztetett Cafuringa, az 1970-es évek legendás brazil csatárának játékára. Azon a napon született, amikor a mexikói vb-n a későbbi győztes brazil válogatott legyőzte Angliát, és apja örömében elhatározta, hogy kisfia egyszer híres focista lesz. KlubkarrierA São Paulo-i születésű fiú a gyerekcsapat, az Otaquaquecetuba után a helyi nagyágyúban, a piros-fekete São Paulo FC-ben lett profi. Ezzel a gárdával nyert két brazil bajnoki és São Paolo állami címet, valamint 2 Libertadores Kupát, (1992-ben és 1993-ban), és ráadásként egy Világkupát, amit éppen a Milan ellen hódítottak el. 1994-ben ő lett Dél-Amerika legjobb nem Európában játszó játékosa. Friss világbajnokként nem is maradt sokáig São Paulóban, mert 1995-ben a Real Zaragoza, a friss spanyol kupagyőztes igazolta le. Itt a válogatott Belsué mellett nem fért be a csapatba, ezért év közben hazatért. Egészen 1997-ig maradt a Palmeirasban, de korántsem volt annyira sikeres a csapat, mint régen. Mindössze egy állami bajnokságot nyertek 1996-ban. Végül a brazil győzelemmel végződött Copa América után az AS Roma igazolta le, de itt sem tudott elérni semmi kiemelkedőt. Végül annyi keserves év után a Romával, 2001-ben bajnoki címet nyertek. A 2002-es világbajnokság után átigazolt az AC Milan csapatához. Nagy szerepet játszott a 2003–04-es bajnoki cím elhódításában és a következő évben is csapata egyik legjobbja volt. Játéka gyors, pontos és hihetetlenül hasznos volt, igazi erőssége lett a Milan együttesének. Válogatottság1990-ben, mindössze 20 évesen mutatkozott be a válogatottban, de nem vált egyből stabil taggá. Az 1994-es vb-n viszont ott volt Jorginho cseréjeként, és végül a döntőben kapott szerepet a korán megsérült csapatkapitány helyett. Itt olyan jó teljesítményt nyújtott, hogy a brazil focilegenda, Pelé is megdicsérte. 1998-ban is ott volt a világbajnokságon, de a döntőben alulmaradtak a franciákkal szemben. A következő évben kárpótolta magát egy Copa Américával. 2002-ben fantasztikus évet zárt. Ő lett a veretlenül vb-t nyert csapat kapitánya, így ő emelhette a magasba a trófeát. A vb-trófea átvételekor 3 milliárd nézőnek mutatta meg pólóját, melyen az Irine felirat volt látható, ami annak a kerületnek a neve, ahol felnőtt, és amelynek hátrányos sorsú gyerekeiért egy alapítványt is létrehozott.[1] A válogatottságok számában Brazília rekordtartója: 2006. június 9-ig 142-szer ölthette fel a nemzeti csapat mezét. Négy világbajnokságon szerepelt a Seleção csapatában, és 1994-ben és 2002-ben világbajnoki címet szerzett. 1998-ban szintén világbajnoki döntőt játszott, de Franciaország ellen alulmaradt a brazil gárda. A 2006-os vébén ismét szerepelt, ahol csapata a negyeddöntőkig jutott, ezután azonban visszavonult a válogatottól. Statisztikái
Góljai a válogatottban
JegyzetekTovábbi információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia