C*-algebraA matematikában a C*-algebra olyan Banach-algebra, mely el van látva egy, az adjungálás (konjugált transzponálás) tulajdonságaival rendelkező involúcióval. A C*-algebrákat először a kvantummechanikában alkalmazták megfigyelhető mennyiségek algebráinak leírására, Werner Heisenberg munkája során. A formalizmust matematikailag magasabb szintre Pascual Jordan fejlesztette 1933 körül. Ezt követően a C*-algebrák egyik fontos alosztályával foglalkozott Neumann János, amiket azóta Neumann-algebráknak vagy W*-algebráknak hívunk. Végül a C*-algebrák absztrakt definícióját Israel Gelfandnak és Mark Naimarknak köszönhetjük. A C*-algebrák fontos eszközei a lokálisan kompakt csoportok unitér ábrázoláselméletének, továbbá a kvantummechanika algebrai módszerekkel való kifejezésének. Ezen módszer különösebb sikereket ért el olyan spinlánc-modellek tanulmányozásában és általánosításában, mint az AKLT-modell vagy a Majumdar-Ghosh-modell.[1][2] Alapismeretek és definíciókKomplex asszociatív algebrának nevezünk egy olyan komplex vektorteret, melyen a szorzás asszociatív (átzárójelezhető) és bilineáris. Az algebra egységelemének nevezzük azt az egyedi nemnulla elemet, mely minden -re teljesíti a következőt:
Amennyiben az vektorteret az asszociatív algebra struktúrája mellett ellátjuk egy normával, amely szub-multiplikatív, tehát minden elemre teljesül:
egy normált algebrát kapunk. Ha ebben a normált algebrában minden Cauchy-sorozat konvergens (tehát teljes), az algebrát Banach-algebrának hívjuk. Amennyiben az algebra rendelkezik egységelemmel, további feltétel, hogy annak normája 1 legyen. Egy Banach-algebrát egy leképezéssel (ahol ) *-algebrának hívunk, amennyiben:
Egy *-algebrát akkor hívunk C*-algebrának, amennyiben a következő feltétel is teljesül: Egy C*-algebrák közötti korlátos lineáris operátort *-homomorfizmusnak nevezünk, amennyiben a következők teljesülnek:
Egy bijektív *-homomorfizmust C*-izomorfizmusnak hívunk, és amennyiben és C*-algebrák között létezik egy ilyen hozzárendelés, az algebrákat izomorfnak hívjuk. PéldákVéges dimenziós C*-algebrákA komplex mátrixok algebrája () egy C*-algebra, ha a mátrixokat komplex n-dimenziós vektorokon ható operátoroknak tekintjük és ellátjuk őket az operátornormával. Ebben az esetben az involúció a konjugált transzponálás (adjungálás). Operátorok C*-algebráiAz egyik legismertebb példája a C*-algebráknak a komplex Hilbert-téren definiált korlátos lineáris operátorok algebrája (), amennyiben két további feltétel teljesül: topológiai értelemben zárt a norma által indukált topológiában, és minden -ba tartozó operátor adjungáltja is az algebához tartozik. A Gelfand-Naimark-tétel szerint minden C*-algebra *-izomorf egy szubalgebrájával, megfelelő -ra. Neumann-algebrákA Neumann-algebrák, más néven W*-algebrák a C*-algebrák egy speciális alosztálya, melyek a gyenge operátor-topológia szerint zártak. A Sherman–Takeda-tétel szerint bármely C*-algebra duális terének duálisa egy W*-algebra. Fizikai jelentőségeKvantummechanikában lehetséges a fizikai rendszert egységelemmel rendelkező C*-algebrával leírni, melynek önadjungált (azaz olyan elemek, melyekre igaz) elemeit megfigyelhető mennyiségeknek tekintjük. A kvantumállapotot a C*-algebrán definiált pozitív lineáris funkcionál írja le, tehát egy olyan -lineáris , melyre teljesül minden -ra. Amennyiben a rendszer állapotban van, adott mennyiség várható értéke lesz. Jegyzetek
Források
FordításEz a szócikk részben vagy egészben a C*-algebra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. |
Portal di Ensiklopedia Dunia