Cézium-jodid
A cézium-jodid a cézium és jód ionvegyülete, képlete CsI. A fluoroszkópiás készülékekben a képerősítő röntgencsövek bemeneti ernyőjének foszforrétegében alkalmazzák. A cézium-jodid fotokatódok nagyon hatékonyak a távoli ibolyántúli hullámhosszokon.[1] FelhasználásaA cézium-jodid kristályok szcintillátoranyagok, egyik fontos felhasználásuk a kísérleti részecskefizikában az elektromágneses kalorimetriás mérésekben történő alkalmazásuk. A tiszta CsI gyors és sűrű szcintillátoranyag, hatásfoka viszonylag kicsi, de ez hűtéssel jelentősen növelhető.[2] Két fő emissziós vonala a közeli ultraibolya tartományba eső 310 nm-es, valamint a látható 460 nm-es sugárzás. A CsI hátránya, hogy nagy a hőmérsékletgradiense, illetve hogy némileg nedvszívó tulajdonságú. A Fourier-transzformációs infravörös spektrométerekben (FT-IR) sugárosztóként alkalmazzák. A gyakrabban használt kálium-bromidhoz képest szélesebb hullámhossztartományban engedi át az elektromágneses sugárzást, így a készülékek működési tartománya a távoli infravörös tartományig is kiterjeszthető – ugyanakkor az optikai minőségű CsI kristályok nagyon puhák, hasításuk és polírozásuk bonyolult feladat. Felületükre bevonatot kell felvinni (ez jellemzően germánium), és deszikkátorban tárolandók, hogy a levegő páratartalmával ne lépjenek kölcsönhatásba.[3] Optikai tulajdonságai
Fizikai tulajdonságai
Jegyzetek
FordításEz a szócikk részben vagy egészben a Caesium iodide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. |
Portal di Ensiklopedia Dunia