Burmai hadjárat

A burmai hadjárat
A Brit Királyi Légierő repülőgépei hidakat bombáznak a Burma-Sziám vasútvonalon.
Konfliktus	Csendes-óceáni hadszíntér a második világháborúban
Időpont	1942. január – 1945. július
Helyszín	Burma (ma Mianmar)
Eredmény	szövetséges győzelem
Szemben álló felek
Egyesült Királyság India Burmai Nemzeti Hadsereg Kína  Egyesült Államok Japán Birodalom Azad Hind Burmai Állam  Thaiföld
Parancsnokok
Lajos Ferenc William Slim Vej Li-huang Szun Li-zsen Joseph Stilwell Aung Szan (1945) Kavabe Maszukadzu Kimura Heitaró Subhas Ch. Bose Aung Szan (1942-1945)
Szemben álló erők
60 000 42 000 (1942-ben) 100 000 (1944-ben) 316 700 35 000
Veszteségek
71 244 halott és sebesült 144 000 halott, 70 000 sebesült
A Wikimédia Commons tartalmaz A burmai hadjárat témájú médiaállományokat.

A burmai hadjárat a második világháború délkelet-ázsiai hadszínterén folyt Burma területén, elsősorban a brit Nemzetközösség, Kína és az USA alakulatai alkotta szövetséges csapatok és a Japán Birodalom megszálló csapatainak összecsapás-sorozata, amely 1942 januárja és 1945 júliusa között folyt. A japán csapatokat erősítette még Sziám hadereje, a Burmai Nemzeti Hadsereg és az Indiai Nemzeti Hadsereg (Azad Hind), utóbbit főként a német Abwehr agitálta a britek ellen. A brit Nemzetközösség soraiban az Egyesült Királyság csapatain kívül szerepelt még afrikai gyarmatainak egyes alakulatai, valamint Brit India csapatai is.

A hadjáratnak több sajátossága volt. A térség geográfiai jellemzőinek köszönhetően a harcoló alakulatoknak fel kellett készülniük a tagolt, szabdalt, dzsungelszerű terepszakaszok leküzdéséhez szükséges felszerelések kialakítására (kötelek, bozótvágók, hídépítő eszközök), műszaki eszközök helyi készítésére, illetve az ilyen területen való eredményes harc megvívására. Különös gondot kellett fordítaniuk a sebesültek helyszíni ellátására, illetve azok frontvonalról való elszállítására. Az utánpótlási infrastruktúra kiépítéséért felelős utász alakulatokat ezen tulajdonságok igen komoly feladatok elé állították. A térség hadianyagait rendszerint vízi vagy légi úton tudták csak eljuttatni a harcoló csapatokhoz, kiépített közutak gyakorlatilag nem álltak rendelkezésre. A térség műveletei tehát komoly logisztikai fejlesztéseket igényeltek minden harcoló féltől.

Másik jelentős sajátossága az éghajlati viszonyokhoz való igazodás. A szezonálisan beköszöntő monszuni esőzések alatt az egyes hadműveleteket csak nagy nehézségek árán tudták kivitelezni, gyakran több hónapra fel kellett mindennemű csapatmozgást függeszteni és az ellátásra koncentrálni.

Aggályos volt továbbá, hogy a Brit Indában zajló feszültségek és az európai hadszíntér élvezte prioritás miatt a csapatok nem dúskáltak az ellátmányokban, a térség polgári lakosságától pedig nem remélhettek jelentős segítséget, hiszen ők maguk is meglehetősen egyszerű körülmények között éltek.

Ezen okokból a hadjárat négy fő fázisra bontható:

1. Burma japán megszállása és a brit, indiai és kínai csapatok kiűzése a térségből 1942-ben. Ebben az időszakban zajlott le a maláj és a szingapúri csata, valamint a Holland Kelet-indiai hadjárat is.
2. A szövetségesek sikertelen offenzívái a burmai hegyekben 1942 végétől 1943 szeptemberéig, majd az újabb, sikeres előretörések 1944 elejéig.
3. Japán haderő India ellen vezetett inváziója (U-gó hadművelet), amely Imphal és Kohima alatti csatavesztésekben fulladt ki.
4. Végül pedig a szövetségesek 1944 közepén indított teljes offenzívája Burma felszabadítására, ami 1945 közepéig tartott.

A térség japán hadműveletei

• Ha-gó hadművelet – 1944. február 5–23.
• U-gó hadművelet – 1944. március–június vége

A térség szövetséges hadműveletei

• Longcloth hadművelet – 1943
• Thursday hadművelet – 1944
• Dracula hadművelet – 1945

Források

• Burma Star Association (angolul)
• The War in Burma 1942-1945 Archiválva 2008. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben – a londoni Imperial War Museum összefoglalója
• A Royal Engineers Museum – összefoglalója
• Burma Campaign Archiválva 2013. július 6-i dátummal az Archive.is-en – a BBC WW2 People's War összefoglalója

• Klemensits Péter: Az első burmai hadjárat - A brit hadtörténelem leghosszabb visszavonulása – Hadtudományi szemle, 2008/1.
• Klemensits Péter: Szingapúr bukása – Nagy-Britannia és a malájföldi hadműveletek 1941-42 – Hadtudományi szemle, 2008/2.