Budapesti mozik listája
Ez az oldal a működő és a már megszűnt budapesti mozikat gyűjti össze. Működő mozik1990 után nyitott, fő profilú mozik
1990 előtt nyitott, működő mozikA lista az esetleges zárások miatt nem feltétlenül naprakész
Intézményen belül működő mozik időszakos, alkalmi vagy zártkörű vetítésekkelA lista a gyakori nyitások, zárások, profilváltozások miatt nem feltétlenül pontos és naprakész.
Megszűnt mozikBudapest első mozija az Andrássy út 41. alatt működött Ikonográf volt. 1896. június 20-án nyitott; egy hónappal később érdeklődés hiányában bezárt. Az elkövetkező évtizedekben több száz helyen folyt alkalmi vagy rendszeres filmvetítés, eleinte sátoros mozikban, kávéházakban, majd kifejezetten filmvetítés céljára átalakított vagy e célből épített helyiségekben. Az alábbi lista felsorolja az 1990 előtt nyitott, de már bezárt legfontosabb mozikat; a lista nem teljes. A megszűnt mozik között szerepelnek a régebben létesített, még működő, de filmet már csak mellékprofilként, alkalmilag vetítő mozik is. A kizárólag a némafilmkorszak első évei alatt működött sátoros és vásári mutatvány jellegű vetítőhelyek itt nem kerülnek felsorolásra. A régebbi moziknak az idők folyamán akár négy-öt nevük is lehetett, valamint ugyanazon a néven több mozi is működött, akár egy időben. Gyakori volt, hogy ugyanazzal a működési engedéllyel egy mozi többször elköltözött, míg végleges épületre nem talált. Bármely mozi viszont új üzemeltetővel, átépítéssel vagy a politikai helyzet megváltozásával új nevet kaphatott, akár többször is. A régi mozik beazonosítását a pontatlan nyilvántartások, gyakori névváltoztatások, az azóta bekövetkezett utcanév- és házszámváltozások nehezítik. A lista a mozicímeket a jelenlegi utcanevekkel és házszámokkal mutatja. A némafilmkorszak mozijaiA budapesti mozik első nagy fénykora az 1910-es évek voltak. Ekkoriban alakultak ki az első állandó mozik az addigi sátras és vásári, kávéházi vetítőhelyek után. Az 1914-es címjegyzék 81 fővárosi mozit sorol fel. 1921-ben történt a nagy mozirevízió, amikor az összes mozi engedélyét felülvizsgálták, sok bezárásra került; ennek ellenére az 1928-as címjegyzék már kilencven mozit említ, ebben nincsenek benne a későbbi külső, akkor még a városhoz nem tartozó kerületek mozijai. A háború utáni rossz gazdasági helyzet, majd a nagy világválság sem kedvezett a mozik számára. A legkomolyabb problémát egy új találmány, a hangosfilm 1929-es megjelenése jelentette: a nézők pillanatok alatt fordultak el a némafilmtől. A moziknak át kellett állniuk a hangosfilmre. El kellett bocsátaniuk a zenészeket; új vetítőgépek, erősítőrendszer és hangfal kellett. A kisebb mozik nem bírták a költségeket, és bezártak. A korszak összes mozijának a felsorolása a csekély források miatt szinte lehetetlen. A hangosfilmkorszak kezdetétől az államosítások befejezéséig megszűnt mozikA némafilmek korszakának végét túlélő mozik a harmincas évek során folyamatos fellendülést élhettek át. Ez volt a magyar „fehér telefonos filmek” korszaka, de az amerikai filmek java is látható volt a magyar mozikban. Az évtized végére a mozi- és filmipar ismét nehéz helyzetbe került. Művészek tucatjai kerültek tiltólistára, majd az angolszász filmek is eltűntek a mozikból. A mozik a háború alatt is nyitva tartottak, egészen 1944 végéig. A háború végére több mozi megsemmisült, vagy annyira megsérült, hogy végleg bezárták, esetleg bontani kellett. A következő válság 1949-ben jött el, amikor a mozikat államosították. Ekkor jó néhány mozi végleg bezárásra került.
Az államosítások befejezése (1949) és 1985 között bezárt mozikAz államosítások utáni pár évre a statikusság jellemző; kevés változás történt. Az ötvenes években a filmválaszték csekély volt; nyugati filmet elvétve adtak. A hatvanas évektől indult meg a változás. A jobb állapotú mozikat folyamatosan korszerűsítették, külsőleg is átépítették, csak néhány rossz állapotú, kicsi, lepusztult, elavult külvárosi mozit zártak be. Ahol csak lehetett, átálltak a szélesvásznú üzemmódra; ehhez az új vászon mellé két új mozigépre is szükség volt. Egyre több nyugati film is mozikba került; a mozi újra fontos szórakozási lehetőséggé vált. 1970 körül elkezdődtek a nagyarányú lakótelep-építkezések, teljes városrészek tűntek el, ekkor számos mozit is lebontottak. Több nagy méretű, elfogadható állapotú mozi is bontásra került ekkoriban, pl a Munkás és a Dózsa. Noha ebben az időszakban kevés új mozi épült (pl. Kőbánya, Budafok, Pest-Buda, Olimpia), ennek ellenére az 1960–1970-es évek a budapesti mozik harmadik virágkora volt; a hanyatlás a nyolcvanas években kezdődött.
1985 után bezárt mozikAz 1978-as Budapesti Mozitérkép 85 működő mozit említ. Noha egyre több nyugati filmet vetítettek, az 1980-as években megkezdődött a mozik látogatottságának a csökkenése. Mozik zártak be nyári, vagy éppen téli szünetre, majd az Ady mozi 1985-ös zárásával megkezdődtek a végső bezárások. 1990 után folyamatosan nyitottak a plázákban a korszerű, soktermes mozik, melyekkel a hagyományos mozik nem tudtak versenyezni. A túlélés érdekében próbálkoztak a szerződéses üzembe átadással, de általában sikertelenül. Néhány kisebb mozinál az art-mozivá válás biztosított még pár évet. Néhány esetben megpróbáltak régebbi, bezárt mozikat újra megnyitni, többnyire sikertelenül. Az egykori száz feletti moziból alig néhány maradt. Az alábbi lista az 1985 után bezárt mozikat tartalmazza.
Források
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkekTovábbi információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia