|
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (közismert rövidítése: BKIK) magyar gazdasági kamara. Célja és feladata, hogy előmozdítsa elsősorban a fővárosi gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az Európai Unióban képviseli Magyarország és kiemelten benne Budapest gazdaságának érdekeit és lobbitevékenységet folytat.[1] A Kamara története1850-től a második világháborúigAz első Pesti Kereskedelmi Kamara 1850-ben alakult meg a város bankárai, kereskedői és iparosai kezdeményezésére. 1868-ban önálló törvény született a magyar kamarák működéséről, így az 1873-ban egyesült Pest és Buda már törvényi alapon működő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) rendelkezett, amely megszervezte a budapesti vásárokat, a mesterek szakmai képzését, oktatását és vizsgáztatását. A BKIK részt vett a Pesti Áru és Értéktőzsde megalakításában, illetve nevéhez fűződik az első magyar iparfejlesztési és támogatási törvény előkészítése is. 1905-ben közadakozásból felépült a BKIK székháza a Parlament közelében. Az első világháborút követően a kamara szervezte a Budapesti Ipari Vásárt, amely később rangos nemzetközi vásárrá fejlődött. A két világháború között minden, a főváros gazdaságát érintő döntés a kamara hatáskörébe került. 1926-ban Budapest kamarája hozta létre az első hazai Gazdaságkutató Intézetet. Újjáalakulás a rendszerváltozást követőenA második világháborút követően egy időre megszüntették a kamarákat Magyarországon, javaikat pedig államosították. A rendszerváltás előtti években, a központi hatalom gyengülése idején az egyre gyorsabban átalakuló magyar gazdaságban a kamarák talaján indult el az új gazdasági érdekképviseletek működése. A rendszerváltás után a BKIK elsőként alakult újjá a demokratikus Magyarországon, alig több mint félszáz vállalkozó szervezésében, eleinte egyesületi formában. 1994-ben a rendszerváltás utáni első kamarai törvény a kamarákat köztestületként határozta meg, a tagságot pedig kötelezővé tette. A következő négy év alatt a kamarák teljes infrastruktúrával és szervezettel újra felépültek. A BKIK széleskörű szolgáltatási rendszert épített ki, a főváros minden kerületében önálló szolgáltató irodát nyitott, a főváros vállalkozóinak euroatlanti integrációs felkészítését önálló Európai Információs és Szolgáltató Központtal segítette. Az 1999-ben elfogadott új kamarai törvény 2000 novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot, és jelentősen csökkentette a kamarák közigazgatási feladatait. Az új törvény alapvetően a gazdaság fejlesztését, támogatását, az általános gazdasági érdekek előmozdítását, illetve a regionális fejlesztést jelölte meg a kamarák fő feladatául. 2000-ben sor került a teljes kamarai intézmény piaci alapokon történő újjászervezésére. 2011 decemberében módosításra került az 1999. évi kamarai törvény. A törvénymódosítás célja az volt, hogy az önkéntes tagságon alapuló kamarai rendszer továbbfejlesztése érdekében 2012-től megteremtse a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelező kamarai regisztrációját és minimális összegű fizetési kötelezettség előírásával a kamarai közfeladatok ellátásához való hozzájárulását. A kötelező regisztráció bevezetésével a kamarai tagság továbbra is önkéntes maradt. A BKIK elnökei
Jogszabályi háttérA Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara működését a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény[3] szabályozza. Ez a jogszabály szól a területi gazdasági kamarák megalakulásáról és működéséről, a tagság szabályairól, a pénzügyi forrásokról, a gazdasági szervezetek kamarai nyilvántartásáról, a kamarák szervezeti felépítéséről és törvényességi felügyeletéről. A törvény a területi gazdasági kamarákhoz a következő területeken rendel feladatokat:
A BKIK működéséről emellett Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint Alapszabály gondoskodik. TevékenységekÉrdekképviseleti tevékenysége keretében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kormánnyal és az önkormányzatokkal való kapcsolattartás során elemzéseket készít, javaslatokat dolgoz ki, véleményez, tájékoztatást ad. A kötelező kamarai regisztráció nyomán létrejött adatbázisból részletes és naprakész információ nyerhető a gazdálkodó szervezetekről, mely megkönnyíti a gazdasági folyamatok elemzését, így irányt mutat a gazdasági fejlődés eléréséhez. A kamarai nyilvántartás elősegíti az üzleti forgalom biztonságát, mind a vállalkozások egymás közti, mind a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződéses kapcsolatokban is. A lokális gazdaság fejlődésének elősegítése és a helyi vállalkozások általános érdekeinek képviselete érdekében a kamara részt vesz a döntés-előkészítésben, illetve szerepet vállal a közszolgáltatások fejlesztésében és ellátásában. A BKIK a vállalkozások nemzetközi megjelenését kereskedelemfejlesztési eszközökkel – kiállításokon, vásárokon való megjelenéssel, szakma-specifikus kiadványokkal, beszállítói programok és nemzetközi konferenciák szervezésével – segíti elő. A nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közvetítésével és elnökségével jött létre 2010 nyarán a Duna Menti Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (Danube Chambers of Commerce Association, DCCA) is, amely közvetetten számos ország vállalkozásait tömörítve a határokon átnyúló, közös társadalmi-gazdasági érdekek elősegítésén keresztül kíván bekapcsolódni az európai Duna Stratégiába. Baross Kereskedelemfejlesztési Iroda[4]A Baross Kereskedelemfejlesztési Iroda az alábbi szolgáltatásokat kínálja: kereskedelmi (kül-, belkereskedelem, vám, pénzügyi) tanácsadás, vállalkozásindítási tanácsadás, ágazati üzletember találkozók, szakmai konferenciák, szakmai tanfolyamok, továbbképzések, szakmai vásárlátogatás szervezése, jogszabályfigyelő szolgáltatás Budapesti Békéltető Testület[5]A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény értelmében a fogyasztói jogviták elbírálásában bírósági eljárás helyett a Budapesti Békéltető Testület is igénybe vehető. Az ügyek elbírálását a Testület független és pártatlan tagjai végzik, akik legkülönbözőbb területeken szerzett tapasztalataikkal és szakértelműkkel segítik a fogyasztókat és a vállalkozásokat jogvitájuk rendezésében. Az eljárás ingyenes, és átlagosan 40-60 napot vesz igénybe. Magyarországon a Budapesti Békéltető Testület kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az határon átnyúló, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekből fakadó fogyasztói jogviták elbírálására. Okmányhitelesítő Iroda[6]Származási bizonyítvány, kereskedelmi számla, egyéb kereskedelmi okmány hitelesítése, ATA Carnet hitelesítés. Oktatás, szakképzés[7]A BKIK Oktatási Osztálya a gazdasági élet igényei szerint szervez OKJ-s és felnőttképzéseket, tájékoztató előadásokat, továbbá ellátja a kamara törvényi felhatalmazáson alapuló szakképzési feladatait is:
Pályázatfigyelő[8]A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara honlapján folyamatosan frissülő pályázatfigyelő található. Az országos Kamarai Pályázat- és Rendezvényfigyelő Rendszert[9] a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara üzemelteti. Széchenyi-kártya ügyintézés[10]A Széchenyi Kártya a már működő mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció. Az önkéntes kamarai tagok részére az ügyintézés térítésmentes. Választottbíróság[11]Ha a cégek közötti szerződés erről rendelkezik, jogvita esetén a bírósági utat kiválthatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság eljárása is. Ez a megoldás általában olcsóbb, mint a bírósági út, ha pedig a felek kikötik, hogy gyorsított eljárásban is tárgyalható az ügy, akkor a kijelölt egyesbíró a benyújtott iratok alapján 3 hónapon belül meg is hozza az ítéletet. Mediáció[12]A Polgári Perrendtartás értelmében a vállalkozásoknak egymás közötti jogviták esetében a keresetlevél benyújtása előtt meg kell kísérelniük a jogvita peren kívüli rendezését. Ebben segít a BKIK Mediációs és Jogi Koordinációs Osztálya. A mediációs folyamat, amely a felek által kölcsönösen elfogadható megállapodás elérésére irányul, legfeljebb 4 hónapot vehet igénybe. Kiállítások, vásárokA BKIK folyamatosan szervez általános és speciális ágazati témákban konferenciákat, előadásokat, workshopokat és üzletember-találkozókat. Ezek a rendezvények a vállalkozások kereskedelmi kapcsolatainak kiépítését segítik elő. Építőipari Regisztrációs Iroda[13]2010-től az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – a BKIK ügyfélszolgálatának közreműködésével – foglalkozik a budapesti építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozások számára kötelező regisztrációval. Ennek keretében a regisztráció során megadott adatokat folyamatosan ellenőrzik, beleértve a vállalkozások szakképzett munkaerejének és a megfelelő szerződéseinek meglétét, illetve hogy a kibocsátott számlákon szereplő tevékenységek megfelelnek-e a bejelentettnek. Információs és Tanácsadó Iroda[14]A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Információs és Tanácsadó Irodájának elsődleges feladata a kamarai törvényben meghatározott kötelező kamarai alapszolgáltatások ellátása. A törvény alapján a kamarai nyilvántartásba bejegyzett gazdálkodó szervezet részére kötelezően nyújtandó térítésmentes kamarai alapszolgáltatások közé tartozik a tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben. A BKIK emellett jogi tanácsadást és alapszintű innovációs tanácsadást is biztosít. A szolgáltatás rendezett kamarai regisztrációval bíró vállalkozások számára ingyenes. Szervezeti felépítés[15]KüldöttgyűlésA Kamara legfőbb szerve a kamarai tagok közül a választási névjegyzékbe felvett gazdálkodó szervezetek által, tagozatonként, osztályokban választott, 110 fős Küldöttgyűlés. ElnökségAz Elnökség testületi szerv, feladata a Küldöttgyűlések közötti időszakban, a Küldöttgyűlés határozatainak megfelelően a Kamara működésének irányítása. Az Elnökség az elnökből, két általános alelnökből, két tagozati alelnökből és 14 további tagból áll. Ellenőrző BizottságAz Ellenőrző Bizottság testületi szerv, tagjainak száma 7 fő. Az Ellenőrző Bizottság vizsgálja, hogy a Kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, az Alapszabálynak és más önkormányzati szabályzatoknak. Az Ellenőrző Bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is. Etikai BizottságAz Etikai Bizottság testületi szerv, tagjainak száma 18 fő. Az Etikai Bizottság eljárása kérelemre, vagy hivatalból indul; véleményezési jogosítványa a BKIK tevékenységével kapcsolatos valamennyi etikai kérdés kapcsán fennáll a jogszabályok által nem tiltott keretek között. Ügyintéző szervezetAz ügyintéző szervezet a kamara operatív munkaszervezete, melyet a kamara főtitkára vezet. Tagozatok és osztályokA Kamarán belül a kamarai választások legfőbb szervezeti tagozódásai a tagozatok, melyeken belül az egyes szakmák osztályokba szerveződnek.
TagságA Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának jelenleg több mint 3400 tagja van. A kamarai tagság önkéntes. A kamarai tag tagdíja a tárgyévet megelőző évi iparűzési adó alapját képező korrigált nettó árbevétel 0,6 ezreléke, de legalább 15.000 Ft, és legfeljebb 1.100.000 Ft. A kamarai tag küldöttnek, testületi szerv tagjának, a Kamara elnökének és alelnökének választható, a Kamarában tisztséget viselhet, emellett a kamara szolgáltatásait ingyenesen vagy kedvezményesen veheti igénybe. Jegyzetek
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia
