Brabham BT58

Brabham BT58
Gyártási adatok
Versenysorozat	Formula–1
Gyártó	Brabham
Előző	Brabham BT56
Következő	Brabham BT59
Műszaki adatok
Vázszerkezet	Szénszálas és kevlár kompozit monocoque
Első felfüggesztés	Nyomórudas, dupla kereszt lengőkaros felfüggesztés
Hátsó felfüggesztés	Mint az előző
Motor	Judd EV 3,5L V8 szívómotor
Váltó	Brabham/Hewland 6 sebességes manuális
Üzemanyag	Elf
Gumik	Pirelli
Versenyeredmények
Csapat(ok)	Motor Racing Development
Pilóták	7. Martin Brundle 7. Gregor Foitek 8. Stefano Modena
Első verseny	1989-es Formula–1 brazil nagydíj
Utolsó verseny	1990-es Formula–1 brazil nagydíj
Futott versenyek	18
Győzelmek	0
Dobogós helyezések	0
Edzéselsőségek	0
Leggyorsabb körök	0

A Brabham BT58 egy Formula–1-es versenyautó, melyet John Baldwin és Sergio Rinland tervezett az 1989-es Formula–1 világbajnokságra a Brabham csapatnak. A csapat versenyzői az olasz Stefano Modena és az 1988-as World Sportscar Championship-bajnok Martin Brundle voltak. A csapat egy év kihagyás után tért vissza, V8-as Judd szívómotorokkal, az autót pedig az 1990-es idény első két futamán is használták. Legjobb eredményük egy monacói harmadik helyezés volt.

Története

Sergio Rinland és John Baldwin tervezték az autót, modern, letisztult és kompakt kialakítást kapott az autó. A meghajtásért a Judd EV motorok feleltek, ami kézenfekvő választás volt, hiszen a csapat alapítójának, Jack Brabhamnek is volt részesedése a motorgyárban. A gumikat ismét a Pirellitől kapták.[1]

1988 volt az első év 1961 óta, hogy a Brabham csapat nem volt ott a rajtrácson, az új tulajdonos döntése miatt. Így aztán 1989-et kvázi új nevezőként kezdték. Ez azzal járt, hogy az akkori szabályok szerint a Brabham prekvalifikációra kényszerült: a turbómotorok betiltása után számos új csapat csatlakozott, és egy előzetes időmérő edzésen kellett az újoncok közül kihullani azoknak, akik túl lassúak voltak a futamon való részvételhez. A Judd-motor teljesítménye elég volt ahhoz, hogy a prekvalifikációs köröket teljesíteni tudják, mindössze háromszor fordult elő, hogy nem sikerült, és az is apró hibák miatt. Versenyben sem haladtak rosszul: Monacóban még a McLaren-eket is meg tudták szorongatni. Az itt nyújtott jó teljesítményük miatt elértek annyi pontot, hogy már nem kellett részt venniük az idény második felének pre-kvalifikációin. Modena itteni harmadik helye volt a Brabham 120., és egyben utolsó dobogós helyezése.

A kezdeti ígéretes szezon aztán hamar romlani kezdett. Ennek az volt az oka, hogy a Brabham által használt Pirelli abroncsok a szezon második felének gyors pályáin nem voltak annyira versenyképesek (és a Pirelli más gumit gyártott az időmérő edzésre és a futamra). Szezon közben ráadásul előbb John Baldwin távozott, majd a csapattulajdonos Joachim Lüthit tartóztatták le adócsalás és sikkasztás gyanújával. Az új tulajdonos a Middlebridge Group nevű japán konszern lett, amely a Landhurst Leasingtől vett fel kölcsönt a vásárláshoz, és garantálták a csapat továbbműködtetését.[1]

A csapat végül nyolc pontot gyűjtve a 9. helyen zárta a bajnokságot.

1990-ben az első két futamon, az új autó bemutatásáig még ezzel versenyeztek, nem túl meggyőző teljesítménnyel: egy ötödik hely mellett három kieséssel.

Eredmények

Év	Csapat	Motor	Gumik	Pilóták	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	Pontok	Helyezés
1989	Motor Racing Developments	Judd EV 3.5 V8	P		BRA	SMR	MON	MEX	USA	CAN	FRA	GBR	GER	HUN	BEL	ITA	POR	ESP	JPN	AUS	8	9.
				Martin Brundle	KI	KI	6	9	KI	NPK	NPK	KI	8	12	KI	6	8	KI	5	KI
				Stefano Modena	KI	KI	3	10	KI	KI	KI	KI	KI	11	KI	KIZ	14	KI	KI	8
1990	Motor Racing Developments	Judd EV 3.5 V8	P		USA	BRA	SMR	MON	CAN	MEX	FRA	GBR	GER	HUN	BEL	ITA	POR	ESP	JPN	AUS	2	10.*
				Gregor Foitek	KI	KI
				Stefano Modena	5	KI

* Minden pontot a BT58-assal gyűjtöttek.

Forráshivatkozások

1. Legendák a lejtőn – Brabham (magyar nyelven). Napi F1 sztori, 2022. június 7. (Hozzáférés: 2024. október 8.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Brabham BT58 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.