Brabham BT58
A Brabham BT58 egy Formula–1-es versenyautó, melyet John Baldwin és Sergio Rinland tervezett az 1989-es Formula–1 világbajnokságra a Brabham csapatnak. A csapat versenyzői az olasz Stefano Modena és az 1988-as World Sportscar Championship-bajnok Martin Brundle voltak. A csapat egy év kihagyás után tért vissza, V8-as Judd szívómotorokkal, az autót pedig az 1990-es idény első két futamán is használták. Legjobb eredményük egy monacói harmadik helyezés volt. TörténeteSergio Rinland és John Baldwin tervezték az autót, modern, letisztult és kompakt kialakítást kapott az autó. A meghajtásért a Judd EV motorok feleltek, ami kézenfekvő választás volt, hiszen a csapat alapítójának, Jack Brabhamnek is volt részesedése a motorgyárban. A gumikat ismét a Pirellitől kapták.[1] 1988 volt az első év 1961 óta, hogy a Brabham csapat nem volt ott a rajtrácson, az új tulajdonos döntése miatt. Így aztán 1989-et kvázi új nevezőként kezdték. Ez azzal járt, hogy az akkori szabályok szerint a Brabham prekvalifikációra kényszerült: a turbómotorok betiltása után számos új csapat csatlakozott, és egy előzetes időmérő edzésen kellett az újoncok közül kihullani azoknak, akik túl lassúak voltak a futamon való részvételhez. A Judd-motor teljesítménye elég volt ahhoz, hogy a prekvalifikációs köröket teljesíteni tudják, mindössze háromszor fordult elő, hogy nem sikerült, és az is apró hibák miatt. Versenyben sem haladtak rosszul: Monacóban még a McLaren-eket is meg tudták szorongatni. Az itt nyújtott jó teljesítményük miatt elértek annyi pontot, hogy már nem kellett részt venniük az idény második felének pre-kvalifikációin. Modena itteni harmadik helye volt a Brabham 120., és egyben utolsó dobogós helyezése. A kezdeti ígéretes szezon aztán hamar romlani kezdett. Ennek az volt az oka, hogy a Brabham által használt Pirelli abroncsok a szezon második felének gyors pályáin nem voltak annyira versenyképesek (és a Pirelli más gumit gyártott az időmérő edzésre és a futamra). Szezon közben ráadásul előbb John Baldwin távozott, majd a csapattulajdonos Joachim Lüthit tartóztatták le adócsalás és sikkasztás gyanújával. Az új tulajdonos a Middlebridge Group nevű japán konszern lett, amely a Landhurst Leasingtől vett fel kölcsönt a vásárláshoz, és garantálták a csapat továbbműködtetését.[1] A csapat végül nyolc pontot gyűjtve a 9. helyen zárta a bajnokságot. 1990-ben az első két futamon, az új autó bemutatásáig még ezzel versenyeztek, nem túl meggyőző teljesítménnyel: egy ötödik hely mellett három kieséssel. Eredmények
* Minden pontot a BT58-assal gyűjtöttek. Forráshivatkozások
Fordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia