Borszéky Károly

Borszéky Károly
Született	1875. november 22.[1][2] Budapest[2]
Elhunyt	1933. február 15. (57 évesen) Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	sebész orvos
Iskolái	Piarista Gimnázium (–1893) Budapesti Tudományegyetem (–1898)
Sírhelye	Farkasréti temető (Hv18-1-50/51)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Borszéky Károly témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Borszéky Károly Géza (Budapest, 1875. november 22.[5] – Budapest, 1933. február 15.) magyar sebész főorvos, egyetemi nyilvános rendkívüli tanár.[6]

Életpályája

1893-ban a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. 1898-ban végezte el a Budapesti Tudományegyetemet. 1898–1899 között a budapesti tudományegyetem I. sz. Bonctani Intézetének gyakornoka volt. 1899–1908 között a II. sz. Sebészeti Klinika egyetemi tanársegéde, 1908–1913 között egyetemi adjunktusa, 1908–1915 között magántanára volt. 1908-ban a sebészeti műtéttan tárgykörből magántanári képesítést szerzett. 1913–1914 között a II. sz. Sebészeti Klinika helyettes igazgatója volt. 1913–1915 között a sebészeti műtéttan címzetes nyilvános rendkívüli tanára, a Poliklinika sebész főorvosa is volt. 1914–1915 között mint főtörzsorvos a Tavaszmező utcai hadikórház parancsnoka volt. 1915–1918 között a Hadigondozó Hivatal Munkácsy utcai Gyógyintézetének igazgató-főorvosa volt. 1915–1927 között a Budapest székesfőváros közkórházi főorvosa volt. 1922-től egészségügyi főtanácsos volt. 1927–1930 között a Szent Rókus Közkórház igazgató-főorvosa volt. 1930–1933 között a székesfővárosi közkórházak központi igazgatója volt.

Több cikke is megjelent az orvosi szaklapokban. Manninger Vilmossal együtt szerkesztette A Magyar Sebésztársaság munkálatait (Budapest, 1913). A Közkórházi Orvosok Egyesületének elnöke, a Munkásbiztosító Felsőbíróság orvosi szakértői tanácsának alelnöke. Sebészeti műtéttannal foglalkozott, a sebészet teoretikus kérdéseinek, különösen a gyomorfekélyek patológiájának nemzetközileg is ismert professzora.

A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra (Hv18-1-50/51).[7][8]

Családja

Szülei Borszéky (1868-ig Pintye) Károly és Pauer Rózsa voltak. Nagybátyja, Borszéky Soma (1828–1913) jogász volt. 1914. november 21-én, Budapesten házasságot kötött Palóczi Márta Máriával (1892–?).[9]

Művei

• Az echinococcus-műtétekről (Orvosi Hetilap, 1900)
• A fermentkezelés értéke idült gennyedéses folyamatokban (Orvosképzés, 1911)
• A Magyar Sebésztársaság munkálatai (Szerkesztette: Manninger Vilmossal; Budapest, 1913)
• Duodénum-fekély megismétlődött átfúródása a szabad hasüregbe (Budapest, 1925)
• Az epekőbaj sebészeti kezelése kérdésének mai állása (Budapest, 1925)
• Billroth Tivadar élete és munkássága (Orvosi Hetilap, 1929)

Műfordításai

• Felix Lejars: Sürgős sebészeti műtétek. Az 5. javított és bővített kiadás után fordította (Budapest, 1906)
• Julius Schwalbe: A therapia technikája. 1–2. kötet. A 3. kiadás után fordította (Budapest, 1913)

Jegyzetek

1. a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 30.)
2. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
5. A budapesti ferencvárosi plébánia templom keresztelési anyakönyve 815/1875. Familysearch.org
6. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 396/1933. folyószám alatt.
7. Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
8. A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
9. Házasságkötése bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 1000/1914. folyószám alatt.

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• Nemzeti Örökség Intézete

További információk

• Winternitz Arnold: Borszéky Károly (Orvosi Hetilap, 1933. 8.)
• Szelényi Andor: 75 éve hunyt el Borszéky Károly (Orvosi Hetilap, 2008. 22.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
• (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932)
• A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
• Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932
• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
• Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8