Bogárdi Iván

Bogárdi Iván
Dr. Bogárdi Iván kémiai laboratóriumában
Született	Berger Iván 1893. február 21. Sárbogárd
Elhunyt	1945 (52 évesen)
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar-zsidó
Gyermekei	Bogárdi Mihály
Foglalkozása	orvos
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sablon Wikidata Segítség

Bogárdi Iván, született: Berger Iván (Sárbogárd, 1893. február 21. – ?, 1945 február előtt) zsidó származású magyar balneológus orvos, az állami gyermekmenhely laboratóriumának főorvosa volt.

Élete

Berger Vilmos és Engel Regina fiaként született.

A budapesti egyetemen végezte orvosi és kémiai tanulmányait. Az I. számú vegytani intézetben Winkler professzor tanársegéde volt 2 évig. Az első világháború idején a Soroksári-úti hadikórház, az Auguszta-barakk, 1918-ban pedig a Szent Gellért gyógyfürdő laboratóriumát vezette, 1919-től az állami gyermekmenhely laboratóriumának főorvosa volt.

Magyar és külföldi orvosi szaklapokban sok colloid-kémiai témával kapcsolatos munkája jelent meg, számos cikket írt a vér reakciójának megváltozásáról a gyógyfürdők hatása alatt és a Wassermann-reakcióról (szifilisz kimutatása). A minimális fehérje-mennyiségek mérésére újszerű eszközöket és eljárásokat fejlesztett ki.

1922. február 18-án Budapesten házasságot kötött a nála öt évvel fiatalabb Menczer Erzsébettel, Menczer Béla és Friedmann Leontin lányával.[1]

1927 májusában előadást tartott a balatonfüredi balneológiai kongresszuson a kénes fürdők vegyi és a meleg fürdők fiziológiai hatásairól.[2]

Egy 1931 májusában dedikált verseskötet azt sugallja, hogy baráti kapcsolatban állt Rónai Mihály András (1913–1992) műfordító, költővel.[3]

Berger családi nevét 1935-ben Bogárdira változtatta,[4] majd 1938. december 22-én áttért a református hitre. 1942. március 1-jén megszüntették a Magyar-Olasz Banknál végzett szakorvosi tevékenységét.[5]

1945-ben a nyilasok elhurcolták, nyomtalanul eltűnt.

Fia Bogárdi Mihály gyermekgyógyász, elektroenkefalográfus volt.[6]

Jegyzetek

1. A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 56/1922. folyószáma alatt.
2. [1] Archiválva 2015. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
3. Bíró-Balogh Tamás: Újabb kötet Radnóti Miklós könyvtárából. tiszatajonline.hu (a Tiszatájonline online kulturális magazin weboldala). (magyarul) Tiszatáj Alapítvány (2013. november 19.) (Hozzáférés: 2014. december 11.)
4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 2881/1935 III.
5. Hungarian‐Italian Bank. Personnel Department (MOL Z 83), 1920–1948: RG‐39. 030M. collections.ushmm.org (a United States Holocaust Memorial Museum honlapja). (magyarul) Washington D.C.: United States Holocaust Memorial Museum Archive 8. o. (Hozzáférés: 2014. december 11.) (PDF) arch
6. Fontos emberek lexikona - Ki kicsoda 2000 pótkötet. Összeáll. Apáti Miklós. Bp., Greger-Biográf, 2001., 324. o.

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 10. o.  Online elérés
• Bogárdi Iván. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 6.)

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004.