Bodor Antal

Bodor Antal
Született	1878. január 8.[1] Kolozsvár
Elhunyt	1955. január 3. (76 évesen)[1] Budapest VI. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Valkovszky Ida (h. 1913–1955)
Szülei	Bodor Antal Incze Ida
Foglalkozása	közgazdász szerkesztő
Sírhelye	Farkasréti temető (2-1-93/94)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodor Antal témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Léczfalvi Bodor Antal (Kolozsvár, 1878. január 8. – Budapest, Terézváros, 1955. január 3.)[4][5] közgazdász, gazdasági szakíró.

Élete

Bodor Antal és szárazajtai Incze Ida gyermekeként született. A kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust, majd 1927-ben a budapesti Műegyetemen a községfejlesztés című tárgykörből nyert magántanári képesítést.

Működését a kolozsvári Takarékpénztárnál mint ügyészhelyettes kezdte, 1905-ben megszervezte a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének megbízásából a bank vidéki kirendeltségeit. 1920-tól az Országos Faluszövetség (1923-tól „Falu” Országos Földmíves Szövetség) főtitkára, majd igazgatója, 1935-től pedig a Falukutató Intézet igazgatója lett.

1908-ban megalapította és 1914-ig szerkesztette is Szegeden az Alföldi Gazda és 1911–1914 között a Magyar Föld című folyóiratokat.

1924-1927 között a Falu című lap felelős szerkesztője, 1928-ig pedig a Falu Könyvtára című sorozat szerkesztője.

Budapesten, 1955. január 3-án, 77 évesen érte a halál.

Munkássága

Bodor Antal a magyar falukutatás egyik úttörője volt, szakirodalmi munkássága is elsősorban a falu életére vonatkozik.

Főbb művei

• Délmagyarországi telepítések története és hatása a mai közállapotokra (Budapest, 1914)[6]
• Lécfalva a háborúban. Egy székely község monográfiája (Budapest, 1918)[7] (különlenyomat a Magyar Gazdák Szemléjéből)
• A falu megismerése (Budapest, 1923)
• A jövő faluja (Budapest, 1927, angol nyelven is megjelent)
• Magyarország termőföldjének értéke és terhei (Budapest, 1927, francia nyelven is megjelent)
• Budapest mezőgazdasága (Budapest, 1933)
• A falufejlesztés alapvetése (Budapest, 1934)
• A falukutatás vezérfonala (Budapest, 1935)
• Magyarország helyismereti könyvészete 1827-1940 (Budapest, 1944)

Kéziratban maradtak Bodor kérdőíves statisztikái, amelyeket az 1920-as években készített magyarországi falvakban. Halála után az anyagot özvegye eladta a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak. Napjainkban az iratok a múzeum Agrártörténeti Iratok Gyűjteményében találhatók.[8][9]

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01933.htm, Bodor Antal, 2017. október 9.
2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
4. Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 12/1955. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
5. Gyászjelentése (1955). (Hozzáférés: 2020. október 5.)
6. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Petrik-magyar-konyveszet-17121920-2/19111920i-2A6AA/bodor-antal-delmagyarorszagi-telepitesek-tortenete-es-hatasa-a-mai-kozallapotokra-bp-1914-stephaneum-65-l-7-t-2-2B69E/
7. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Petrik-magyar-konyveszet-17121920-2/19111920i-2A6AA/bodor-antal-lecfalva-a-haboruban-egy-szekely-kozseg-monografiaja-u-o-1918-51-l-klny-a-magyar-gazdak-szemlejebol-2B69F/
8. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/agrartorteneti-iratok-gyujtemenye
9. Takáts Rózsa: Az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményének története In: (szerk.) Estók János: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2007, 141-142. o.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.