Bodócs István

Bodócs István
Született	1887. június 6. Kecskemét
Elhunyt	1965. január 23. (77 évesen) Győr
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	fizikus meteorológus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései	Steiner Lajos-emlékérem (1955) Mikola Sándor-díj (1962)
Sablon Wikidata Segítség

A „Bodócs István” lehetséges további jelentéseiről lásd: Bodócs István (egyértelműsítő lap).

Bodócs István (Kecskemét, 1887. június 6. – Győr, 1965. január 23.) fizikus, meteorológus.

Életrajza

Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 1909-ben Eötvös Loránd ajánlatára nevezték ki az ógyallai obszervatórium adjunktusává, ahol a napfoltok, változó csillagok, üstökösök megfigyelésével és fénytani problémákkal foglalkozott. Kutatásai során felfedezte a geometriai optika hiperbola-tételét. 1917-ben látása megromlása miatt kénytelen volt megválni a csillagdától. 1917-től 1947-ig a győri állami leánygimnázium, majd a Révai Miklós Gimnázium matematika–fizika szakos tanára volt, egyúttal 1925-től a győri meteorológiai állomás vezetője is.

Munkássága

Helytörténeti kutatásokkal is foglalkozott. Tanulmányai a Földrajzi Közleményekben, a Természettudományi Közlönyben, a Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapokban, a Witterungsberichte aus Ungarnban, a Meteorológiai Intézet évkönyveiben, növényfenológiai megfigyelései a Phenologische Mitteilungenben jelentek meg. Több, az ifjúság technikai művelődését és készségét szolgáló, ma is használatos könyv írója. 1961-ben a Eötvös Loránd Fizikai Társulat „Mikola Sándor-díját” kapta. A Magyar Meteorológiai Társaság választmányi tagja. Emlékét Győrött utca őrzi (Bodócs István utca).

Növényfenológiai megfigyeléseket is végzett, ógyallai adataival Gáyer Gyula munkáját is segítette.[1]Kecskeméttel kapcsolatos helytörténeti dolgozatokat is közölt. Jelentős érdemeket szerzett a fizikai ismeretterjesztés területén, számos népszerű középiskolai fizikatankönyvet írt és szerkesztett.

Elismerései

• Hegyfoky Kabos-emlékérem (1943)
• Steiner Lajos-emlékérem (1955)
• Mikola Sándor-díj (1962)

Főbb művei

• Az energia megmaradásának elve és az ejtőgép mozgástüneményei. (Budapest, 1913)
• A geometriai fénytan hyperbola-tétele. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
• Villamos főző- és fűtőkészülékek. Gyorsforraló, vasaló és fűtőkályha készítése. (Technikai zsebkönyvtár. 63–68. Budapest, 1925)
• Kisdinamók készítése. (Technikai zsebkönyvtár. Budapest, 1927)
• A geometriai fénytan hyperbola-tételének általánosítása változó gyújtó távolságú optikai eszközök esetére. (Győr, 1928)
• Mennyiségtan. Számtan és mértan. Leánygimnáziumi tankönyv. (Budapest, 1929)
• Galvánelemek és akkumulátorok készítése és kezelése. Telepesrádiózók, barkácsolók és kísérletezők számára. (Kis technikus könyvtár. Budapest, 1948; új. kiadás 1956)
• Ködfénylámpa- kísérletek és gyakorlati alkalmazások. (Középiskolai szakköri füzetek. Budapest, 1953)
• A ködfénylámpa. (Budapest, 1958).

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Névpont [1]

1. Gáyer Gyula 1916: Komárommegye virágos növényeiről. Magyar Botanikai Lapok 15, 38.

További információk

• Szalayné Bodócs Éva 1984: A csillagok világa. Dolgozók Lapja 39/158, 6 (1984. július 7.)