Bibó István (etnológus)

Ez a szócikk az etnológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Bibó István (egyértelműsítő lap).

Bibó István
Született	1877. július 23. Kecskemét
Elhunyt	1935. szeptember 10. (58 évesen) Szeged
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Bibó István
Foglalkozása	etnológus, filozófus, könyvtáros
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sablon Wikidata Segítség

Bibó István (Kecskemét, 1877. július 23. – Szeged, 1935. szeptember 10.)[1] etnológus, filozófus, könyvtáros, miniszteri tanácsos. Bibó István (1911–1979) politikai gondolkodó, államminiszter apja.

Életútja

Szülei dr. Bibó István és Talányi Anna. A budapesti tudományegyetemen doktorált 1909-ben, majd 1910-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1920-ban szervezte meg a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyeletét, 1922-től 1924-ig pedig országos felügyelője volt az iskolán kívüli népművelésnek. 1924-től haláláig töltötte be a szegedi Egyetemi Könyvtár igazgatói posztját. 1921 és 1924 között Budapesten szerkesztette a Néprajzi Társaság Társadalomtudomány című folyóiratát, majd 1929–től 1933-ig Szegeden a Népünk és Nyelvünk című folyóiratot.

Főbb művei

• A megismerés új magyarázata (Bp., 1914)
• Nietzsche (Bp., 1916)
• A primitív ember világa (Szeged, 1927)
• Földrajzi szempontok a magyar lélek egyéniségének megítélésében (Szeged, 1930)
• Nomád népek lángelméi: Árpád, Géza, Sarolta (Szeged, 1932)
• A számok szerepének és jelentéseinek kialakulása az emberiség történetében (Szeged, 1935)

Jegyzetek

1. Szegedi "A' jelzésű állami halotti anyakönyv 1144/1935

Források

• Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 283. o. ISBN 963-05-1286-6  
• https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/473.html
• http://www.kislexikon.hu/bibo_istvan.html ^[Tiltott forrás?]