Bezerédy Zsigmond

Bezerédy Zsigmond
Született	1638. február 22. Dunaszerdahely
Elhunyt	nem ismert nem ismert
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	naplóíró
Sablon Wikidata Segítség

Bezerédy Zsigmond (bezerédi) (Dunaszerdahely, 1638. február 22. – ?) naplóíró.

A Bezerédj család címere

Családja

Ősrégi dunántúli birtokos nemesi család sarja (a család nevének később rögzült írásmódja: Bezerédj). Apja Bezerédj György (fl. 1656-1659), Sopron vármegye alispánja, követe, földbirtokos, anyja nemes Görbey Katalin volt. Nagyapja Bezerédj László, aki 1610-ben kapuvári várnagy volt.

Bezerédy Zsigmond feleségül vette a a tekintélyes nemesi béri Balogh családból való, béri Balogh Klára kisasszonyt, akinek a szülei béri Balogh Ferenc (1610–1667), kapornaki kapitány, földbirtokos és Lőrinczfalvay Erzsébet voltak. Bezerédy Zsigmond és béri Balogh Klára frigyéből született fia, Bezerédj Imre, a híres kuruc brigadéros. Bezerédy Zsigmondné béri Balogh Klárának az unokaöccse, béri Balogh Ádám (1665–1711) kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes volt, aki béri Balogh István (†1678), földbirtokos, és felsőkáldi Káldy Rebeka frigyéből született.

Élete

1655. március 10-én ment Pozsonyba az országgyűlésre. Ott a Széchi urak mellé állott, akikkel csakhamar Grazba ment, ahol két évig járt iskolába. 1657. június 23-án homonnai Drugeth IV. György (1633–1661) udvarába Szajbersdorfba került. Őt 1661. október 9-én bekövetkezett haláláig szolgálta; ekkor hazament és 1663. január 1-jén gróf Nádasdy Ferenc országbíró szolgálatába állott.

Munkái

Nádasdy Ferenc gróffal 1665-ben tett itáliai utazásáról írt naplóját Marczali Henrik adta ki a Történelmi Tárban.[1]

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  

Jegyzetek

1. Bezerédj Zsigmond utazási naplója. Közli: Marczali Henrik. Történelmi Tár 1883. 348–358. Lásd itt Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben