Bernhard von Lindenau
Bernhard August von Lindenau (Altenburg, 1779. június 11. – Altenburg, 1854. május 12.) német államférfi, jogász és csillagász. ÉletútjaLipcsében jogot tanult, aztán az altenburgi Kammerkollegiumba lépett és nemsokára Zach báró munkatársa lett a gothai csillagvizsgálóban, melynek 1804-től ideiglenes igazgatója is volt, 1808-ban véglegesítették. 1814-ben Párizsba ment, mint a weimari nagyherceg főhadsegéde. 1817-ben kamarai alelnök, 1820-ban miniszter és titkos tanácsos lett Szász-Gotha-Altenburgban. Az utolsó nagyherceg halála után, 1825-ben egyedül igazgatta a hercegséget, azután 1826-ban szász királyi szolgálatba lépett, ahol 1830-ban kabinetminiszter, a következő évben miniszterelnök és belügyminiszter lett. Fő érdemei, hogy a városok közigazgatását szabadelvű, független alapokra fektette, s hogy megalapította a földjáradék-bankot. 1834-ig volt belügyminiszter, 1843-ban pedig, miután sokáig hasztalan küzdött a konzervatív nemesség ellen, végleg visszavonult a politikától. Élete utolsó éveiben rendezte nagybecsű műkincs-gyűjteményét, melyet könyvtárával együtt az országra hagyott. Munkái
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia