Benda Jenő

Benda Jenő
Született	1882. február 18.[1] Huszt[1]
Elhunyt	1944. november 24. (62 évesen) dachaui koncentrációs tábor[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró ügyvéd szerkesztő író
Sablon Wikidata Segítség

Marczinfalvai Benda Jenő (Huszt, 1882. február 18. – Dachaui koncentrációs tábor, 1944. november 24.) író, újságíró. Benda Kálmán történész rokona.

Életrajza

Benda Jenő 1882. február 18-án református kisnemesi családba született a kárpátaljai Huszton. Édesapja Benda Bertalan járásbíró, édesanyja Sütő Ida, testvére Benda Tibor volt. Nemesi előnevét családja (régi nemességének megtartása mellett) 1905-ben kapta.[2] Máramarosszigeten járt középiskolába, majd Budapesten szerzett jogi doktorátust. 1902-től a Magyar Szó, 1906-tól az Egyetértés, és 1911-től a Pesti Hírlap munkatársa volt, később 1944. március 19-ig felelős szerkesztője, közben 1913-tól 1918-ig ügyvéd volt Budapesten. Újságíróként és gyorsíróként vett részt a párizsi béketárgyalások magyar delegációjában.

1944-ben a német bevonuláskor betiltották lapját, Benda részt vett az ellenállásban, ennek következményeként került politikai fogolyként a dachaui koncentrációs táborba, ahol 1944 november 24-én meghalt.

Munkássága

Az 1918-ban megjelent Az uszítók és A világháború kulisszái mögül című könyve bátor és jelentős publicisztikai munka, mely a háborúért az imperializmust teszi felelőssé. A párizsi békekonferenciáról A béke kálvária-útja címen naplójába írt munkájában irredenta felfogásának adott hangot. Regényeket és színpadi műveket is írt.

Főbb munkái

• A sátán tanitásaiból ; Schenk Ferenc bizom., Budapest, 191? (Mozgó könyvtár)
• Mikor a halottak visszatérnek (színmű, Budapest, 1916)
• Circe (regény, Budapest, 1917)
• Megcsal?; Légrády, Budapest, 1917
• Az uszítók. A világháború kulisszái mögül; szerzői, Budapest, 1918
• A béke kálváriaútján. Egy újságíró naplója a párizsi békekonferenciáról; előszó Gróf Apponyi Albert; Légrády Testvérek, Budapest, 1920
• Páristól Genováig. Egy újságíró naplójából; Légrády, Budapest, 1922
• A mosolygó álarc (regény, Budapest, 1923)
• Hajtóvadászat egy férfira. Regény; Légrády, Budapest, 1925 (Legjobb könyvek)
• A titokzatos másik; Franklin, Budapest, 1936
• Az ördög bibliája (regény, Budapest, 1940)
• Benda Jenő: A béke kálváriaútján. Egy újságíró naplója a párizsi békekonferenciáról; Méry Ratio–Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, Samorín–Budapest, 2013 (Pro minoritate könyvek)

Jegyzetek

1. PIM-névtér. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
2. A Királyi Könyvek. Az I. Ferenc József és IV. Károly által 1867-től 1918-ig adományozott nemességek, főnemességek, előnevek és címerek jegyzéke. Gerő József (szerk). k.n., Budapest 1940.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Névpont.hu
• Szabó Katalin: A Párizs körüli békék magyar tapasztalata Benda Jenő tudósításában = Holdkatlan 2014. augusztus 3.

További információk

• Irodalomtörténeti repertorium [1]
• Trianon, a háború és a béke vége