Ben A. Barres

Ben A. Barres
Életrajzi adatok
Született	1954. szeptember 13. West Orange, New Jersey, USA
Elhunyt	2017. december 27. (63 évesen) Stanford, Kalifornia, USA
Születési neve	Barbara Barres
Ismeretes mint	idegtudós neurobiológus
Nemzetiség	amerikai
Állampolgárság	amerikai
Iskolái	Dartmouth Főiskola Harvard Egyetem Massachusetts Institute of Technology Geisel School of Medicine
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	M.I.T. Dartmouth College Harvard Medical School
Pályafutása
Szakterület	Neurobiológia
Szakmai kitüntetések
Fellow of the American Association for the Advancement of Science (2011) American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Ralph W. Gerard Prize (2016) Mika Salpeter Lifetime Achievement Award (2008)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ben A. Barres témájú médiaállományokat.

Ben A. Barres (West Orange, New Jersey, 1954. szeptember 13. – Stanford, Kalifornia, 2017. december 27.)[1] amerikai neurobiológus, a Stanfordi Egyetemen[2] dolgozott. Kutatási területe a neuronok és gliasejtek együttműködésére az idegrendszeren belül összpontosult. 2008-ban vált a Stanfordi Orvostudományi Egyetem (Stanford University School of Medicine) neurobiológiai tanszékének vezetőjévé. 1997-ben nemet váltott férfivé, majd 2013-ban az amerikai Nemzeti Tudományakadémia (National Academy of Sciences) első nyíltan transznemű tudósa lett.[3]

Fiatalkora és tanulmányai

Barbara Barresként született 1954. szeptember 13-án West Orange-ban (New Jersey), és női nemmel anyakönyvezték. Apja kereskedő, míg anyja háziasszony volt.[4] Gyerekként szülei egyszerűen fiús lányként tekintettek rá. A west orange-i iskolában kimagasló eredményeket mutatott és csodálta Jeffrey Davis nyolcadik osztályos tanárát.[5][6] Megszerzett egy Bachelor of Science-t biológia szakon az M.I.T.-n, egy orvostani fokozatot [MD] a Dartmouth Medical School-tól (1979), neurológiai rendelői gyakorlatot a Weill Cornell Medicine-n, és doktorátust (PhD) neurobiológiából (1990) a Harvard Egyetemtől NIH, (2008 okt.).[7] A posztdoktori kutatói gyakorlatát a University College London-on Martin Raff-tól. 1993-ban része lett a Stanfordi Orvostudományi Egyetem neurobiológiai tanszékének. 1997-ben váltott nemet férfire,[2] és publikált a tudományban jelenlévő szexizmusról. 2008-ban nevezték ki a neurobiológiai tanszék vezetőjének.[2]

Kutatásai

Barres 1993-ban kezdett kutatni a Stanfordi Egyetem neurobiológiai tanszékén. Az akadémiai hivatásai közé tartozott a neurobiológia professzora, neurológia & a neurológia tudománya, valamint (kiegészítésként) az ophthalmológia. Tagja lett a Bio-X Intézménynek, a Gyerekegészségi Intézménynek, tagja a Stanfordi Neurotudományok Intézményének és tanszéktársa a Stanford ChEM-H-nak. 2008-ban kinevezték a Stanfordi Oktatóegyetem neurobiológiai tanszék vezetőjének.

Barres több mint 160 publikáció szerzője vagy társszerzője. Kutatásai olyan szaklapokban jelentek meg, mint a Nature Neuroscience és Cell.[8]

Kutatásának része volt az emlősök központi idegrendszere gliasejtjeinek tanulmányozása, beleértve funkcióik és fejlődésük feltérképezése.

Korai kutatásai többek között a gerincesek idegrendszerének fejlődését tanulmányozta, beleértve, miért és miként hal el sok neuron röviddel miután összekötődik céljával. Ezek a kutatások tanulmányozták, hogyan jelentkezett ez a programozott sejthalál (apoptózis) ilyen órási méretekben.[9] Továbbá olyan folyamatokat tanulmányozott, mint az axonmyelinizáció előfeltételei és következményei, valamint különböző jelzőmolekulák, mint a pajzsmirigyhormonok és a retinocinsav összhatása a gliasejtek, beleértve az oligodentrocitok kialakulásában.[10][11]

Jegyzetek

1. Neuroscientist Ben Barres, who identified crucial roles of glial cells, dies at 63 (angol nyelven). News Center . (Hozzáférés: 2017. december 28.)
2. Ben Barres Professor of Neurobiology, of Developmental Biology and of Neurology. Stanford School o0f Medicine. [2014. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
3. Goldman, Bruce: Distinction with a difference: Transgender neurobiologist picked for National Academy of Science membership (amerikai angol nyelven). Scope , 2013. május 8. [2013. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
4. Miller, Kenneth: The Brain of Ben Barres. Discover Magazine, 2017. augusztus 7.
5. The Highest Art. Princeton University, 1999. március 10. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 1.)
6. A Conversation with Dr. Ben Barres. The Travis Roy Foundation. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 3.)
7. Ben A. Barres, M.D., Ph.D. Archiválva 2011. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.
8. Ben Barres. med.stanford.edu . [2016. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 28.)
9. Raff, Martin C. (1993. október 1.). „Programmed Cell Death and the Control of Cell Survival: Lessons from the Nervous System”. Science 262, 695–700. o. DOI:10.1126/science.8235590. 
10. Barres, Ben (1994. szeptember 1.). „Axon myelination. Myelination without myelin-associated glycoprotein.”. Curr. Biol. 9, 847–850. o. DOI:10.1016/s0960-9822(00)00190-1. 
11. (1994. május 1.) „A novel role for thyroid hormone, glucocorticoids and retinoic acid in timing oligodendrocyte development.”. Development 120, 1097–1108. o.