Beke Dénes
Beke Dénes (Budapest, Erzsébetváros, 1911. augusztus 23.[3] – Budapest, 1962. március 21.[4]) magyar szerves kémikus, egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora (1961), Kossuth-díjas (1949). Beke Ödön (1883–1964) nyelvész fia. ÉletpályájaBudapesten született Beke Ödön és Lusztig Sarolta első gyermekeként.[5] A Magyar Királyi József Műegyetemen szerezte vegyészmérnöki és műszaki doktori oklevelét 1934-ben. 1935-ben házasságot kötött Katona Györgyike Mártával, akivel 1955-ben váltak el.[6] 1952-ben a kémiai tudományok kandidátusa, majd 1961-ben doktora. Vezetője volt a Wander Gyógyszer- és Tápszergyár (későbbi EGIS) kutatólaboratóriumának, 1948-tól pedig ugyanitt főmérnökként dolgozott. Pártmunkásként a Vörös Segélyben is tevékenykedett. 1949-ben megszervezte a Szerves Vegyipari Kutató Intézetet, majd a Gyógyszeripari Kutató Intézetet, mindkét intézmény igazgatója is volt. 1950-től a műszaki egyetem szerves kémiai tanszékén tanított, 1957-től pedig tanszékvezető volt. Több gyógyszeripari találmány feltalálója. Jelentős eredményeket ért el az alkaloidkémia területén, a szintetikus gyógyszerkészítmények gyártási eljárásainak kidolgozásában. Az izokinolin-gyűrű kialakítására új módszert dolgozott ki és több származékát is létrehozta. Több mint hetven tudományos dolgozat szerzője. Főbb művei
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia