Bedő Rudolf

Bedő Rudolf
Született	Bedő Rezső Ferenc 1891. május 31.[1][2] Budapest[1]
Elhunyt	1978. február 18. (86 évesen)[3] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Rott Mária (h. 1925–1978)
Foglalkozása	műgyűjtő művészettörténész
Iskolái	budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Sírhelye	Farkasréti temető (CC-652. fülke)[4][5]
Sablon Wikidata Segítség

Bedő Rudolf, születési nevén Bedő Rezső Ferenc (Budapest, 1891. május 31.[6] – Budapest, 1978. február 18.) műgyűjtő, művészeti író, művészettörténész.

Életpályája

Bedő (Bettelheim) Béla (1862–1916) kereskedelmi tanácsos, gyárigazgató és Politzer Riza (1868–1961)[7] fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban végezte, s mellette a József Műegyetemen, illetve a Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult. Ezt követően Bécsben és Párizsban tartózkodott, majd Thorma János nagybányai festőiskoláját látogatta. 1913–1914-ben a Phönix Kénsav és Vegyi Termékek Részvénytársaság alkalmazásában állt. Az első világháborúban a 8. honvédhuszárezred tagjaként az orosz fronton súlyosan megsebesült, fél lábát elvesztette és két évet orosz hadifogságban töltött. 1918 augusztusában főhadnagyi címet adományoztak számára.[8] Hazatérése után újból a Phönix gyárhoz került, ahol az igazgatóság tagja lett, majd apja halála után tulajdonossá lépett elő. A két világháború között Nagybányán élt. A háborút követően Budapesten telepedett le.

Gyűjtői pályáját a Monarchia korában kezdte, s nagyban segítette feleségének bécsi rokonsága, valamint nagybátyja, Politzer Ádám, akiknek anyagából számos darab jutott hozzá. Nem szorítkozott csupán magyar anyagra, hanem nemzetközi kitekintéssel is rendelkezett. Gyűjteményében megtalálhatóak voltak a modern művész darabjai, akárcsak a klasszikusok. Az 1930-as évektől kezdve a magyar avantgárd újjáéledése iránt is fogékonyságot mutatott. Litográfiagyűjteménye a Színháztörténeti Intézet anyagát gazdagítja. Elméleti és nemzetközi tájékozottságának köszönhetően szerkesztette a Művészettörténeti Értesítő nemzetközi szemlerovatát.

Házastársa Rott Mária (1903–1993) volt, Rott Frigyes ügyvéd és Schulhof Melitta lánya, akit 1925. december 9-én Budapesten vett feleségül.[9] Sógornője Bán Edit (1905–1966) szobrász- és festőművész.

Főbb művei

• A magyar bányászattörténet művészi dokumentumai. (Szabad Művészet, 1951)
• Alexandra Pavlovna magyarországi arcképe. (Művészettörténeti Értesítő, 1954)
• Norbert Grund. (Művészettörténeti Értesítő, 1955)
• Canaletto. Bernardo Bellotto és Antonio Canal. (A művészet kiskönyvtára. 16. Budapest, 1961, 2. bővített kiadás. 1967)
• Ein Doppelporträt des Michaels Sweerts. (Acta Historiae Artium, 1962)
• Benedek Péter (Művészet, 1964)
• Kádár Béla emlékkiállítása. Szerk. Szíj Rezsővel. (Budapest, 1971)

Emlékezete

• A Kieselbach Galéria és Aukciósház 2009 áprilisában és májusában Bedő Rudolf gyűjteménye címmel kiállítást rendezett emlékére
• Szenvedély és tudás. Bedő Rudolf műgyűjteménye. Szerkesztő: Molnos Péter. Társszerkesztő: Kieselbach Anita. Budapest: Kieselbach Galéria; Mester Nyomda, 2010

Jegyzetek

1. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. november 11.)
2. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2022. november 11.)
3. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
6. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1232/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
7. Bedő Béláné Politzer Riza halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi állami halotti akv. 174/1961. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
8. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1918. augusztus 31. (45. évfolyam, 125. szám)
9. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 641/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 6.)

Források

• Kozák Péter: Bedő Rudolf. www.nevpont.hu (2013) (Hozzáférés: 2022. november 11.)
• Ébli Gábor (2005). „Budapest: műgyűjtők városa” (Magyarország) 3 (3-4), 143-144. o. (Hozzáférés: 2022. november 11.) 
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  

További információk

• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
• Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8