Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás
![]() Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás (németül: Bahnhof Bayerisch Eisenstein, csehül: Nádraží Železná Ruda-Alžbětín) a német-cseh határon fekszik. Németország felé a Länderbahn vonatai, Csehország felé pedig a České dráhy személyvonatai közlekednek. Az országhatár az állomás épületét kettészeli. Vasútvonal: TörténeteAz állomást 1877. október 20-án adták át, amikor az Eisenbahn Pilsen-Priesen(-Komotau) vasúttársaság elkészült a Neuern és Eisenstein közötti vasútvonallal. A mai német oldalon a Bajor Királyi Államvasutak (németül: Königliche Bayerische Staats-Eisenbahnen) befejezte a Plattling–Bayerisch Eisenstein-vasútvonalat, és 1877. november 15-én elindulhatott a forgalom. Az állomás épületét 1878-ban adták át, melynek érdekessége, hogy a német-cseh országhatár kettészeli. A német területen épített fordítókorong jelenleg a helyi vasúti múzeum része. Az 1900-as évek legelején néhány évig közvetlen vonatok jártak Prága és München között, de a helyenként éles kanyarok és meredek lejtők miatt hamar megszüntették. 1938-ban Németország megszállta a Szudétavidéket, de közvetlen vonatok ekkor sem indultak. A második világháború után – 1953-ban – a határon vasfüggönyt húztak fel, a német vonatok végállomása továbbra is Eisenstein maradt, míg a csehszlovák vonatok csak Železná Ruda központjáig jártak. A határt 1991. június 2-án nyitották újra, ami után rövidesen a csehszlovák vasúttársaság a határig közlekedtette a vonatait. 2006. május 28-ától a waldbahn szerelvényei Špičákig hosszabbított útvonalon jártak, ám nem sokáig volt újra határátlépő vasúti forgalom, mert egy éven belül megszüntették. 2006 decemberében a cseh vasút az eddig használt Železná Ruda helyett hivatalosan is áttért a Železná Ruda-Alžbětín név használatára. VágányhálózatAz állomás három peronnal rendelkezik, melyekhez összesen hat vágány tartozik. Forgalom
A német waldbahn és a cseh vonatok között a menetrendi hangolás elenyésző, késés esetén pedig a csatlakozás nem garantált. Fordítás
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia