Bartos Endre

Bartos Endre
Született	1930. január 16.[1] Baja[1]
Elhunyt	2006. október 25. (76 évesen)[1] Baja[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	festőművész éremművész szobrász
Iskolái	III. Béla Gimnázium
Sablon • Wikidata • Segítség

Bartos Endre (Baja, 1930. január 16. – Baja, 2006. október 25.)[2] magyar festő- és szobrászművész.

Életpályája

Szülei: Bartos Nándor kántortanító és Sztriglic Irmin voltak. Tanulmányait szülővárosában végezte el; előbb a III. Béla Gimnáziumba járt, majd végül a Kertészképzőben érettségizett. Több alkalommal is felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, de egyszer sem nyert felvételt. Ezután a fővárosi tanács városépítési osztályán dolgozott. 1954-ben hazaköltözött, és a járási tanács kulturális osztályán talált munkahelyet, majd 1962–1967 között Szegeden a városi tanács városépítési osztályának vezetője volt. 1967-től véglegesen visszatér Bajára, és a gázgyárban dolgozott 1977-ig. 1972-ben Baján önálló kiállításon mutatkozott be a nyilvánosság előtt. 1977-ben a szeme miatt leszázalékolták. 1994-től állandó kiállításai a Hadtörténeti Múzeumban: az Aradi Vértanúk plakettsorozat, valamint Mészáros Lázár portrédomborműve. 1997-ben megalakult a Bartos Galéria.

Munkássága

Autodidakta módon tanult; főleg érmeket, portrékat készített. Önerőből, önképzéssel küzdötte fel magát kiállító művésszé. Több mint 20 kiállítást rendezett Kiskunhalason, Budapesten, Kecskeméten, Dunaújvárosban és Székesfehérváron. A festészet mellett érmékkel is foglalkozott. Művészete expresszionista volt; a látványt világos kolorittal jelenítette meg. Az Orvostörténeti Múzeum gyűjteményében kb. 30 db plakett és érem (1990–1993), a csávolyi aradi emlékművön 13 vértanú dombormű arcképe (1999) található.

Egyéni kiállításai

• 1987, 1989, 1996 Budapest
• 1988 Kazincbarcika, Kecskemét
• 1989-1991, 1994, 1996-1997 Baja
• 1992 Bácsbokod
• 1996 Pécs
• 1993-1997 különböző német városokban – München, Mindelheim, Bad Wörishofen, Wiesbaden, Bad Ems, Augsburg

Köztéri művei

[3][4]

• Aradi vértanúk emlékműve (Baja, 1989)
• Mészáros Lázár szülőházának helye (Baja, 1989)

Emléktábla Baján, Mészáros Lázár szülőházának helyén. Bartos Endre (1930–2006) szobrászművész alkotása (1989)

• Habsburg-emlékmű (Baja, 1991)[5]
• Knézich Károly-emléktábla (Budapest, 1991)
• II. világháború áldozatainak emlékműve (Bácsbokod, 1992)
• Mészáros Lázár-emlékmű (Baja, 1994)
• Csermák Mihály-emléktábla (Baja, 1998)
• Aradi vértanúk emlékműve (Csávoly, 1999)
• Batthyány Lajos - Aradi vértanúk emlékműve (Kiskunhalas, 1999)
• Schmidt Antal (Bácsszentgyörgy, 2005)

Díjai

• Bács-Kiskun megyei Művészeti díj (1978)[2]
• Kiskunhalasi Állami Gazdaság Képzőművészeti Alapítvány ösztöndíja (1979-1991)
• Baja Város Kultúrájáért díj (2002)
• Baja Városért kitüntető cím (2004)
• Baja Város Hírnevéért díj (2006)[6]

Jegyzetek

1. PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
2. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
3. Köztérkép.hu
4. Köztérkép
5. eltűnt vagy ellopták
6. Petőfi Népe, 2006. április 5-i száma

Források

• Elhunyt Bartos Endre
• Artportal.hu Archiválva 2022. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
• Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte: Seregélyi György. Szeged, 1988.
• Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, Kállainé Virágh Irén, 1997.
• Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeállította: Szegedi László. Budapest, Alinea Kiadó, 2000.