Bartha István (költő)

Ez a szócikk a magyar tanítóról és költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Barta István (egyértelműsítő lap).

Bartha István
Élete
Született	1889. december 23. Marosvécs
Elhunyt	1979. január 17. (89 évesen) Marosvásárhely
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, próza

Bartha István (Marosvécs, 1889. december 23. – Marosvásárhely, 1979. január 17.) magyar tanító, költő, író.

Életútja

Négy polgárit Marosvásárhelyen, tanítóképzőt Nagyenyeden végzett; orosz hadifogságban a Szibériai Újság munkatársa. Hazatérve 1947-ig többnyire falun tanítóskodott. Diákemlékei, harctéri és fogságbeli élményei, a tanítósors ihlették írásra. A Cimbora munkatársa. Holtak néznek (Marosvásárhely, 1929) c. verskötetében Ady Endre, Gyóni Géza, Bartalis Sándor lírájának hatása érződik, az életanyag azonban dokumentumértékű. Ugyanez jellemzi prózai írásainak Felmértem férfikoromat c. gyűjteményét (Marosvásárhely, 1934) is. Hadrakeltem Erdélyből c. "háborús nagyregény"-e, novellái, Dón Están c. verses bohózata, falun bemutatott iskolai színdarabjai, Ion Creangă-fordításai kéziratban a nagyenyedi Bethlen Gábor Könyvtárban találhatók.

Irodalom

• Gaál Gábor: Erdélyi notesz. Korunk, 1929/12; újraközölve Válogatott írások I. 331-32.
• Szentimrei Jenő: Taposott fű. Erdélyi Helikon, 1930/3.

Jegyzetek

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.