Barta István (festő)

Ez a szócikk a festőről szól. Hasonló címmel lásd még: Barta István (egyértelműsítő lap).

Barta István
Született	Bek István 1892. október 14.[1] Hódmezővásárhely
Elhunyt	1976. szeptember 11. (83 évesen)[2] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	festőművész tervezőgrafikus
Iskolái	Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda (–1912)
Sablon Wikidata Segítség

Barta István, születési nevén Bek István[4] (Hódmezővásárhely, 1892. október 14.[5] – Budapest, 1976. szeptember 11.) magyar festőművész, grafikus, eszperantista. Barta Mária (1897–1969) festőművész, grafikus, iparművész és Barta Lajos (1899–1986) szobrász testvére.

Életpályája

Bek Gyula (1858–1922)[6] borkereskedő és Bródy Gizella (1864–1956) gyermekeként született zsidó családban.[7] 1912-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán Körösfői-Kriesch Aladár tanítványaként. 1913-ban Münchenben, 1914-ben pedig Párizsban volt tanulmányúton.

1920–1923 között Bécsben és Olaszországban dolgozott grafikusként. 1925–1927 között Párizsban élt, ahol plakát- és díszletfestő lett. 1929–1930 között Szentendrén, 1934-ben pedig Nagybányán tevékenykedett. 1937-ben az eszperantó nyelvet oktatta Dániában. 1939-től ismét Magyarországon dolgozott. Az 1960-as években a kecskeméti művésztelep tagja volt.

Kiállításai

Egyéni kiállításai

• 1958, 1965, 1969, 1973, 1975, 1986 Budapest
• 1964, 1968 Kecskemét
• 1974 Esztergom

Csoportos kiállításai

• 1915, 1930, 1950-1952 Budapest

Művei

• Pipacs (Körte) (1905)
• Nyúl (Nyuszi) (1905)
• Stukkóterv (1908)
• Modell (Akt műteremben) (1910)
• Idill (Mese lovakkal) (1910)
• Muskátlik (1910)
• Növénytanulmány (1910)
• Kislány ágyban (1911)
• Szent Ágnes mozaik (1913)
• Nagymama (1914)
• Szendergés (1915)
• Népviseletben (Magyar táncos) (1920)
• Nő art deco kalapban (1920)
• Taorminai kert (1930)
• Visegrád (1930)
• Napsütéses ház (1930)
• Női akt (1935)
• Dunapart (Dunakanyar) (1958)
• Kompozíció (1960-1961)
• Fel a fejjel! (Latabár Kálmán) (1960)
• Dunakanyar (1960)
• Dunaparti kövek (Arcok) (1960)
• Házak a Dunakanyarban (1962)
• Brassói kert (1963)
• Szalmakalapos önarckép

Jegyzetek

1. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
2. https://www-degruyter-com.wikipedialibrary.idm.oclc.org/database/AKL/entry/_10106435T1/html
3. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 53605/1902. Forrás: MNL-OL 30789. mikrofilm 1734. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 3. oldal 37. sor
5. Születési bejegyzése a hódmezővásárhelyi izraelita hitközség születési akv. 41/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
6. Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 339/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
7. Születési bejegyzése a hódmezővásárhelyi izr. akv. 41/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. május 31.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  

További információk

• Névpont.hu
• Artportal.hu Archiválva 2023. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Művei a kieselbach.hu-n