Bartók Péter
Bartók Péter (Budapest, 1924. július 31.[4][5] – Florida, 2020. december 7.) amerikai-magyar zongorista, hangmérnök. Bartók Béla második feleségétől, Pásztory Edithtől született gyermeke, mérnök.[6] Féltestvére az apja első házasságából született ifjabb Bartók Béla (1910–1994). Amikor Bartók Béla és felesége 1940 októberében hosszabb időre az Egyesült Államokba utaztak, a magyar fővárosban maradt gimnazista fiút Hajnal Tibor orvos gyámsága alá helyezték. Hajnalt a második zsidótörvény akadályozta feladata ellátásában. Mivel Bartók Péter a hazai jogszabályok szerint 1942. január 1-jétől hadkötelesnek számított, ezért az apja által szerzett olasz és amerikai vízummal 1941. december 22-én elhagyta Magyarországot. Előbb Zágrábba ment, majd Svájcon át Lisszabonba. Itt jutott fel egy Philadelphiába induló hajóra,[7] amivel 1942 áprilisában érkezett Amerikába. Szüleihez New Yorkba vonattal utazott. Április 20-án látta viszont őket.[8][9] Új hazájában besorozták a US Navybe, az Egyesült Államok Haditengerészetébe, melynek kötelékében a Panama csatornánál kellett szolgálatot teljesítenie, mivel az ellenséges országból érkező katonákat nem küldték a frontra harcolni. Szolgálataiért 1945. június 28-án megkapta az amerikai állampolgárságot.[10] Floridában élt, és a hagyaték gondozójaként konfliktusokat is vállalva őrködött apja zenéjének tisztaságán. (Ezt az teszi lehetővé, hogy az Amerikai Egyesült Államok törvényei a szerző halála után 75 évig védik a szerzői jogokat.) Zenei tanulmányai„1933-ban kisfiam, Péter nagyon kért, taníttassuk zongorázni. Gondoltam egy nagyot és merészet – és magam fogtam hozzá ehhez a számomra kissé szokatlan feladathoz. Ének- és technikai gyakorlatokon kívül csakis Mikrokozmosz-muzsikát kapott a gyerek; remélem, hasznára vált, de azt is bevallhatom, hogy én is sokat tanultam ebből a kísérletből…” – mondta Bartók Béla a Magyar Nemzet számára adott nyilatkozatában. A Mikrokozmosz második kötetét is fiának ajánlotta. Egészen tizenöt éves koráig volt Péter zongoratanára; a fiú ekkor bentlakásos iskolába került. Amerikában édesapja betegsége és szerény körülményeik nem kedveztek zongoratanulmányai folytatásának. Édesapja halála után Nelson Dellamaggiore zeneszerző-karmesterrel Bartók Béla szerzeményeinek szerkesztett és javított változatain dolgoztak. A hagyatékIgazából a végrendeletét övező körülmények miatt élete jelentős részében nem is foglalkozhatott apja dolgaival. A hagyaték gondozása anyja, Pásztory Ditta kezében volt, neki pedig nem volt beleszólása abba, mi történik a művekkel. Csak édesanyja halála (1982) után nyílt lehetősége arra, hogy megvédje az apai örökségéhez fűződő jogait. Ez 25 évi ügyintézésbe telt, mert a kéziratokat egy külső igénylő is a sajátjának mondta, és Bartók Péternek meg kellett győznie a bíróságot arról, hogy Bartók Béla halálakor ki birtokolta a szerzői jogokat. Céljait a következőképpen fogalmazta meg:
2002-ben Apám címmel könyve jelent meg emlékezéseiből. Ezen kívül Floridában egy Bartók-ereklyékből (kéziratok stb.) álló magángyűjteménye van. Magyarul megjelent művei
Jegyzetek
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia