hu Barnatork%C3%BA aratinga

Barnatorkú aratinga
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Araformák (Arinae);
Nemzetség:	Ararokonúak (Arini);
Nem:	Eupsittula;
Faj:	E. pertinax;
Tudományos név
	Eupsittula pertinax; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Aratinga pertinax
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barnatorkú aratinga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barnatorkú aratinga témájú médiaállományokat és Barnatorkú aratinga témájú kategóriát.

A barnatorkú aratinga (Eupsittula pertinax), korábban barnaarcú aratinga, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Psittacus nembe Psittacus pertinax néven.^[3] Korábban az Aratinga nembe sorolták Aratinga pertinax néven.^[4]

Alfajai

Eupsittula pertinax aeruginosa (Linnaeus, 1758)
Eupsittula pertinax arubensis (Hartert, 1891)
Eupsittula pertinax chrysogenys (Massena & Souance, 1854)
Eupsittula pertinax chrysophrys (Swainson, 1838)
Eupsittula pertinax griseipecta Meyer de Schauensee, 1950
Eupsittula pertinax lehmanni Dugand, 1943
Eupsittula pertinax margaritensis (Cory, 1918)
Eupsittula pertinax ocularis (P. L. Sclater, 1865)
Eupsittula pertinax paraensis Sick, 1959
Eupsittula pertinax pertinax (Linnaeus, 1758)
Eupsittula pertinax surinama Zimmer & W. H. Phelps, 1951
Eupsittula pertinax tortugensis (Cory, 1909)
Eupsittula pertinax venezuelae Zimmer & W. H. Phelps, 1951
Eupsittula pertinax xanthogenia (Bonaparte, 1850)

Előfordulása

Costa Rica, Panama, Aruba, Suriname, Francia Guyana, Guyana, Brazília, Kolumbia és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők és cserjések, valamint szántóföldek és legelők. Vonuló faj.^[5]

Megjelenése

Átlagos testhossza 25 centiméter, testtömege 76-102 gramm.^[6]

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, de csökken, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[5]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. július 23.)
↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. július 22.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. július 24.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. július 24.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. július 24.)

További információk

Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. július 24.)
Parrots.org
Képek az interneten a fajról
Skullsite.com - képek a koponyájáról Archiválva 2007. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. július 23.)

[Olah2022-2] Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.

[E-3] Avibase. (Hozzáférés: 2020. július 22.)

[B-4] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. július 24.)

[C-5] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. július 24.)

[D-6] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. július 24.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Barnatorkú aratinga