Barlangi vakgőte
Barlangi vakgőte a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Tudományos név
Proteus anguinus Laurenti , 1768
Szinonimák
Szinonimák
Proteus anguinus Laurenti, 1768Siren anguina — Shaw, 1802Protaeus anguinus — Oppel, 1811Hypochthon Laurentii Merrem, 1820Caledon anguinus — Goldfuss, 1820Phanerobranchus platyrhynchus Leuckart, 1821Apneumona anguina — Fleming, 1822Hypochthon anguinus — Wagler, 1830Hemitriton (Hypochthon) laurentii — Van der Hoeven, 1833Hemitriton (Proteus) anguineus — Van der Hoeven, 1833Hypochthon anguinus — Tschudi, 1838Hypochthon Laurentii Freyer, 1846Hypochthon zoisii Fitzinger, 1850Hypochthon Schreibersii Fitzinger, 1850Hypochthon freyeri Fitzinger, 1850Hypochthon Carrarae Fitzinger, 1850Hypochthon Haidingeri Fitzinger, 1850Hypochthon Laurentii Fitzinger, 1850Hypochthon xanthostictus Fitzinger, 1850Proteus zoisii — Cope, 1866Proteus carrarae — Cope, 1866Proteus xanthostictus — Cope, 1866Proteus schreibersii — Cope, 1866Proteus anguinus — Boulenger, 1882Proteus anguinus var. carrarae — Boulenger, 1882Proteus anguinus var. zoisii — Boulenger, 1882Proteus anguinus freyeri — Anonymous, 1922Proteus anguinus anguinus — Mertens & Müller, 1940Proteus anguinus zoisii — Mertens & Müller, 1940Proteus zoisii — McCrady, 1954Proteus anguinus parkelj Sket & Arntzen, 1994
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A barlangi vakgőte (Proteus anguinus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe , ezen belül a kopoltyús gőtefélék (Proteidae) családjába tartozó Proteus kétéltűnem egyetlen élő faja .
Más elnevezései: barlangi gőte, barlangi változány, emberhal (a délszláv nyelvterületen ez az általános elnevezése), halgyík, halgőte vagy olm.
Európában , Bosznia-Hercegovina , Horvátország , Szlovénia , Montenegró és Olaszország területén honos. Föld alatti karszt barlangokban és barlangi tavakban él. Valódi barlanglakó (troglobiont) faj. A troglobiont fajokra jellemzően teljesen alkalmazkodtak a barlangi környezethez. 1935 -ben a Postojna-barlang igazgatósága 5 példányt ajándékozott a Baradlának . Az állatokat a barlang egyik vízmedencéjében helyezték el, további sorsuk ismeretlen.
Alfajai
Proteus anguinus anguinus (Laurenti, 1768)Proteus anguinus parkelj (Sket & Arntzen, 1994)
Testhossza 30 centiméter. Teste vékony, hengeres, lábai rövidek. Mellső lábán három, a hátsón két ujj található. Mivel sötétben él, szeme visszafejlődött, ezért nem lát. Külső kopoltyúja vörös színét kivéve fehér.
Kis férgekkel, rákokkal és halakkal táplálkozik.
Jó úszó
Belső megtermékenyítéssel szaporodik, általában 40 petét rak, melyek 4 hónap múlva kelnek ki.
Fejérváry Géza Gyula: Bionomiai megfigyelések a barlangi gőtéről (Proteus anguinus Laur). Különös tekintettel a DOLLO-féle törvényre Barlangkutatás , 1918. (6. kötet), 1–4. füz. 6–15. old. (Német nyelven 57–68. old.)
Laurenti, 1768, Spec. Med. Exhib. Synops. Rept.: 37.
Boulenger, 1882, Cat. Batr. Grad. Batr. Apoda Coll. Brit. Mus., Ed. 2: 85.
Frost, D. 2008. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.2 (15 July, 2008). Electronic Database accessible at www.research.amnh.org/herpetology/amphibia. American Museum of Natural History, New York, USA. Proteus anguinus
AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2010. Berkeley, California: Proteus anguinus. AmphibiaWeb, available at https://amphibiaweb.org/ .
